Kezdőlap / Tag Archives: csillag

Tag Archives: csillag

Mit mond a jövő?

Egy kis bevezetés a szó eredetéről, egy görög szóból származik, melynek jelentése belső. Ez utalhat a beavatott belső körökre, akik, értik, és tudják értelmezni a különböző dolgokat, mint például a csillagok jövőnkre gyakorolt hatását. De jelentheti az emberi belső tudatot, mai megfogalmazásban a tudatalattinkat. Mai szóhasználatunkban leggyakrabban a kézzel megfoghatatlan …

Érdekel a cikk folytatása? »

A galaxisok sokfélesége

A legkülönfélébb galaxisok léteznek szerte a világegyetemben. Ezeknek a hatalmas kocsikerekeknek, gömböknek vagy anyagfelhőknek roppant tág határok közt változik a mérete és tömege – a legkisebbek csak néhány millió csillagból állnak, a legnagyobbak viszont milliószor millió csillagot tartalmaznak. Egyesek csak néhány ezer fényév átmérőjűek, mások százszor ekkorák is lehetnek. Egyesekben …

Érdekel a cikk folytatása? »

Új Naprendszerek

Az első, Naphoz hasonló csillagok körül talált exobolygók meglehetősen szokatlannak tűntek: nagy tömegű gázóriások, rövid keringési idővel, vagyis nagyon közel a csillagukhoz, esetleg erősen elnyúlt. ellipszis alakú pályákon. A felfedezés meglepte a csillagászokat, mert az addigi elméleteik szerint a bolygókat létrehozó porkorongokból a Naprendszerhez hasonló rendszereknek kellene létrejönniük, vagyis a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Hyadok és Plejadok

A Hyadok egyike a legközelebbi nyílthalmazoknak, már az ókorban is ismerték. A halmaz 200 csillaga közül a legfényesebbek szabad szemmel is jól látható V alakot formáznak az égen. A halmaz központi csillagcsoportja körülbelül 10 fényév átmérőjű, azonban még 80 fényév távolságban is találunk a halmazhoz tartozó csillagokat. A halmaz csillagainak …

Érdekel a cikk folytatása? »

Sarkcsillag

A Sarkcsillag jelenleg az északi égi pólus közvetlen közelében található, ezért az északi félgömb minden megfigyelője jól ismeri. Komponenseit tekintve is érdekes rendszerről van szó. A Sarkcsillagot alkotó Polaris A szuperóriás, Polaris B pedig a fősorozaton tartózkodik. A két csillag közepes amatőrtávcsővel szétválasztható, a Polaris B-t William Herschel fedezte fel …

Érdekel a cikk folytatása? »

Változócsillagok

Bár első pillantásra változatlannak tűnnek, csillagok ezrei változtatják fényességüket néhány perctől évtizedekig terjedő periódussal. A valódi változócsillagok a belsejükben lejátszódó fizikai folyamat következtében, de a fedési változók esetében látszólagos a fényességváltozás, amit egy kísérőcsillag jelenléte okozhat. A pulzáló változócsillagok fizikai változók, mert a csillag külső rétegeiben tényleges tágulás és összehúzódás …

Érdekel a cikk folytatása? »

Különleges kettősök és fejlődésük

A többi csillaghoz hasonlóan a többes rendszerek tagjai is fejlődnek. A kettős rendszer tagjai fősorozati csillagokként kezdi életüket, ilyenkor egymás körüli pályájuk szabályos, fedéseik kiszámíthatóak. Évmilliók elteltével azonban a csillagok bejárják a magányos csillagok szokásos fejlődési útját, így olyan rendszer jön létre, amelyek tagjai merőben különböznek egymástól. Egyik példa erre …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kettős rendszerek kimutatása

A Tejútrendszer legtöbb csillaga kettős, vagy többes rendszer tagja – a Naphoz hasonló magányos csillagok sokkal ritkábbak. A legtágabb rendszerek tagjai évszázadok alatt járják körbe közös tömegközéppontjuk körüli pályáikat, míg a legszorosabb rendszerek keringési periódusa néhány óra, és a két csillag néha olyan közel van egymáshoz, hogy még egymás alakját …

Érdekel a cikk folytatása? »

Többszörös rendszerek

A többszörös rendszerek azok a csillagcsoportok, ahol két vagy több csillagot kölcsönös gravitációjuk tart össze. A két csillagot tartalmazó rendszereket kettős csillagoknak nevezzük. Bár kevés csillag tűnik többesnek, a Tejútrendszer csillagainak több mint 60%-a ilyen rendszerekhez tartozhat. A kettőscsillagok egymástól mért távolsága változhat, egymás körüli keringési periódusuk néhány órától évmilliókig …

Érdekel a cikk folytatása? »

Rák-köd

A Szung dinasztia uralkodása idején, 1054 nyarán a kínai csillagászok feljegyezték, hogy a mai Bika csillagképben egy csillag hírtelen olyan fényes lett, mint a telihold. Vörös-fehér “vendégcsillagként” írták le, és két éven keresztül tudták megfigyelni, mire lassan elhalványodott. Feljegyzéseik szerint több mint három hétig még a nappali égen is látható …

Érdekel a cikk folytatása? »