Tag Archives: hallás

Összességében: Mielőtt a világra jönnének, a babák hasonlóan viselkednek, mint születésük után. Például gyakorolják a légzést, a nyelést, sőt még az ujjukat is gyakorta szopják. Az édesanyjuk méhében töltött idő alatt rengeteg külső hatás éri őket beleértve az ízeket, a hangokat és akár fényt is képesek érzékelni. Akár tudatosan, akár …

Mit látnak az újszülöttek? Az újszülöttek látnak ugyan, de csak elmosódottan, s a fél méternél távolabbi tárgyakat már egyáltalán nem képesek észlelni. Lehetséges, hogy látásuk korlátozottsága védelem a túl sok képi inger ellen az élet e zsúfolt időszakában, amikor oly sok minden történik velük. Ha mégoly életlen és rövid hatósugarú …

Milyen reflexei vannak az újszülöttnek? Az egészséges újszülöttek veleszületett önkéntelen válaszai közül a keresési reflex a legfontosabb. Ennek köszönhető, hogy a gyermek az érintés felé fordul, és kinyitja a száját. Ez a reflex teszi lehetővé, hogy a baba táplálkozzék anyja mellén, már jóval azelőtt, hogy látná vagy szagáról felismerné a …

A mozgó és egymásnak ütköző tárgyak hanghullámokat keltenek a levegőben. A fül felfogja ezeket a rezgéseket, és hangérzetté alakítja őket. Sokféle hang jut a fülünkbe, a leejtett tű zizzenésétől a felszálló lökhajtásos repülőgép fülsüketítő robajáig. A fülünk három részre tagolható: a külső, a középső- és a belső fülre. A külső …

„A nagy fülű ember nagyon buta, de sokáig él” – mondja egy régi német népi mondás. Természetesen nyilvánvaló képtelenségről van szó, de a babona mindig sokat foglalkozott a füllel, hiszen jól látható testi jellegzetességnek minősül. Ezért mindenféle előítélet alakult ki, például az, hogy a kicsi, alacsonyan elhelyezked8 fülkagylók álnok, alattomos …

A hatéves kisgyermeknek mind a teste, mind a gondolkodása nagy változásokon megy keresztül. Mindenképpen egy új korszak kezdődik az életében. A testi változásokon túl az érzékelés és észlelés terén hatalmas változások kora az iskolába kerülés időszaka. Bár az érzékszervek biológiailag már régen kifejlődtek és kifinomultak, de a fejlődés leginkább a …

A fül egyik fő feladata a hallás. De ha nem tudnánk megállapítani testhelyzetünket, vagy nem érzékelnénk fejünk forgását, elveszítenénk egyensúlyunkat és felfordult világban éreznénk magunkat. Az egyensúlyozás érzékszervét a belsőfülben találjuk, amely szervezetünk legrejtettebb és legvédettebb helyén, a koponyaalapon, a sziklacsont belsejében, igen kemény csontállományból felépült tokban foglal helyet, s …

Az emlősállatok hangingereket érzékelő szerve a fejen, a sziklacsontba rejtve helyeződik. Szükség van tehát olyan segítő szervekre, melyek a hanghullámokat az érzékelés helyére vezetik. Ezt a feladatot a fülkagylók, a külső hallójárat, a dobhártya és a hallócsontocskák látják el. A hanghullámok csak levegőben vagy egyéb folyékony vagy szilárd közegben képesek …

A hallás folyamata a következő szakaszokból áll: a külvilágból érkező hangrezgéseket a dobhártya fogja fel, és átadja a kalapácsnak, mely a rezgést a hozzá ízülettel kapcsolódó üllő felé továbbítja, amely hosszú nyúlványán a harmadik hallócsontocskát, a kengyelt tartja. Az ily módon tovavezetett rezgés ingerként hat a csigában levő hallóidegekre, melyek …

A „hallókészülék” szabad szemmel is jól látható részét a fülkagylókat bőr borítja, ezért ugyanazokat az elváltozásokat figyelhetjük meg rajtuk is, mint a bőrön általában. Rühösség esetén pikkelyesen korpáznak, széleik megvastagodnak. Az egyéb tünetek nélkül jelentkező viszketegséget és fejrázást szőrtetvek vagy vérszívó tetvek okozhatják, melyek előszeretettel telepednek meg a fülekben. Szőrtelen, …