A Márciusi Front A Márciusi Front 1937. március 15-én nyilvánosságra hozott programjában követelte az ország népi demokratikus átalakítását, az 500 kat. holdon felüli birtokok kisajátítását, a bankok, a monopóliumok uralmának megszüntetését. A dokumentum harcot hirdetett a német fasizmus ellen, és kiállt a dunai népek együttműködése mellett. Ekkor keletkeztek a népi …
Érdekel a cikk folytatása? »A területi revízió kezdete
A müncheni egyezmény után a nagyhatalmak Csehszlovákia és Magyarország területi vitáját német-olasz döntőbíróság elé utalták. 1938. november 2-án született meg az ún. első bécsi döntés. Hitler és Mussolini Bécsben Csehszlovákia, pontosabban Szlovákia területéből csaknem 12 ezer négyzetkilométer területet és közel 870 ezer lakost ítélt Magyarországnak. E lakosságnak 86,5%-a magyar volt, …
Érdekel a cikk folytatása? »A Magyar gazdaság és népesség a két világháború között
A gazdaság újjászerveződése Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után megváltoztak a magyar gazdaság létfeltételei. Gazdasági kapcsolataiban a Duna menti országok szerepe általában csökkent, ami rontotta a magyar mezőgazdaság értékesítési esélyeit. A térség országai a századfordulón Európa legfőbb élelmiszerszállítói közé tartoztak. A világháború után nem tudták megtartani nyugat-európai piacaikat. Míg a háború …
Érdekel a cikk folytatása? »Csehszlovákia bekebelezése
Hitler következő célpontja Csehszlovákia volt, amelynek Németországgal batáros területén, a Szudéta-vidéken több mint hárommillió német élt. 1937 májusától, amikor Neville Chamberlain átvette az angol miniszterelnöki Qsztséget, a brit kormány az ún. „megbékéltetési politikát” követte, amely a német igények kielégítése révén vélte megőrizni a békét. A csehszlovák kérdés rendezésére 1938 szeptemberében …
Érdekel a cikk folytatása? »Erőszakmentes engedetlenség
Az Arab országok Az arab területekre vonatkozóan meghatározó jelentőségű volt az 1920.áprilisi San Remo-i konferencia, amelyen Anglia és Franciaország gyarmati igazgatási jogkört kapott az ún. „A” kategóriájú mandátumterületeken (brit mandátumterületek: Palesztina, Transzjordánia, Irak, a francia mandátum a vetélkedés mai Szíria és Libanon területére terjedt ki). Egyiptomban, mint az Európához „legközelebb” …
Érdekel a cikk folytatása? »Spanyol fasizmus
1933. október 29-én José Antonio (az egykori diktátor, Primo de Rivera fia) létrehozta a Spanyol Falange (FE) politikai szervezetét… 1933 decemberében programszerűen meghirdették a Falange Alapelveit. Ezek szerint Spanyolország „nem terület, nem is férfiak és nőktömege”, hanem „oszthatatlan sorsközösség”, amelynek világjelentőségű küldetést kell betöltenie. Az őt alkotó egyének, osztályok és …
Érdekel a cikk folytatása? »A náci párton belüli „rendteremtés”
A párton belüli kispolgári ellenzék szétzúzása szorosabbra fűzte a pártvezetés, a monopoltőke és a hadsereg, a Reichswehr szövetségét. 1934 augusztusában, Hindenburg halála után, Hitler saját kezében egyesítette az államfői, a kancellári és a pártvezéri hatalmat. 1938 után ő volt a hadsereg főparancsnoka is. Ezzel a fasiszta diktatúra teljessé vált. „Ami …
Érdekel a cikk folytatása? »A jogállam felszámolása
1933. február 28-ára virradó éjjel több tízezer embert tartóztattak le, és még aznap rendeletben korlátozták a polgári szabadságjogokat. Így a Reichstag-választások a terror légkörében zajlottak le, de a nácik ennek ellenére sem szerezték meg a szavazatok abszolút többségét (a két munkáspártra még mindig 30% szavazott). A kormány ezért érvénytelenítette a …
Érdekel a cikk folytatása? »Hitler politikai tevékenységei
Hitler politikai tevékenységének döntő fontosságú újítása volt, hogy átvette és saját céljai szolgálatába állította a korszerű tömegszervezés technikáját. Jól ismerte a nagyszabású felvonulások, a fáklyás menetek, a rádióbeszédek jelentőségét. Személyiségének különleges hatása volt. Képes volt arra, hogy olyan világképet rajzoljon az emberek számára, ami boldogulásukat ígérte. Hitler a nemzetiszocializmust egyfajta …
Érdekel a cikk folytatása? »Adolf Hitler
Nagy akaratereje és még nagyobb önbizalma volt. Hitler ugyan nem volt klinikai értelemben elmebeteg, de túlfűtött, a gyűlölettől uralt érzelemvilága, mindenen átgázoló monomániás hatalomvágya következtében pszichopata, torz lelki alkatú személyiség volt. Hitler világszemléletének központi gondolata a végletes szociáldarwinizmus. Több ízben kifejtette, hogy az emberiség történelmét az örök harc, az állandó …
Érdekel a cikk folytatása? »