Ez a technikai műszó a kibernetikából, vagyis a vezérlés tudományából került be a kommunikációelméletbe és a pszichológiába, amikor kiderült, hogy az emberek közötti kapcsolatokban is nagy szerepet játszó jelenségről van szó. Az általános tétel azt mondja ki, hogy minden önszabályozó rendszerben s maga az ember, illetve a partnerkapcsolat is ilyen …
Érdekel a cikk folytatása? »Hallgassuk meg a másikat!
Vannak olyan helyzetek, amikor nem tudunk fontolgatni, időzíteni, mert az indulat elragad. Ilyen állapotban megnő az esélye annak, hogy „túllövünk a célon”, és tisztázás helyett még jobban összekuszáljuk a dolgokat. Az indulat elfojtása viszont túl nagy erőfeszítés lenne, és nem is egészséges, hiszen idegességhez, szervi panaszokhoz vezethet stb. Akkor mit …
Érdekel a cikk folytatása? »Az eredményes eszmecsere alapelvei
A szavakkal történő kommunikáció akkor lehet eredményes, akkor vezet kölcsönös megértésre, ha mindvégig szem előtt tartunk néhány egyszerű alapelvet. 1. Az összefüggések figyelembevétele: Bármely szóbeli megnyilatkozás csak összefüggéseinek ismeretében értelmezhető helyesen. Ez azt jelenti, hogy ismernünk kell a helyzetet, amelyben a szavak elhangzottak, mindazokat az előzményeket, amelyek a szóban forgó …
Érdekel a cikk folytatása? »Érveljünk érzelemdúsan!
A hagyományos házasságra jellemző, egyenlőtlen kapcsolatrendszert tehát át kell alakítanunk úgy, hogy elfogadtatjuk házastársunkkal az egyenrangú partnerség elvét. Ha az alárendelt fél helyzetében vagyunk, akkor ez azt jelenti: nem hagyjuk, hogy egyedül ő határozza meg, mikor és miről beszéljünk, vagy milyen döntéseket hozzunk. Annak alapján, hogy kialakítottuk magunkban az egyenrangú …
Érdekel a cikk folytatása? »A kommunikáció hatalma
A kölcsönös megértés eszközeit, a közléseket és válaszokat többféle szempontból lehet típusokba sorolni. A szavakkal történő és a szavakon túli közlések megkülönböztetésén túl egy másik típuspárra is szeretnénk felhívni a figyelmet, amely a felek egymáshoz való viszonya szerint minősíti a közlések és válaszok folyamatát. Eszerint van egyenrangú és egyenlőtlen kommunikáció. …
Érdekel a cikk folytatása? »Vannak-e „veszélyes igazságok”?
Kétségtelen, hogy a teljes őszinteség, amely titkaink feltárását is magában foglalja, több-kevesebb kiszolgáltatottsággal járhat. Régen gyakoribb volt, de sajnos, ma is előfordul, hogy a partner visszaél a bizalommal, s így kellemetlen helyzetet teremt. Ez a lehetőség óvatosságra int; arra, hogy csak kellő megfontolás után vállaljuk a teljes őszinteség kockázatát. Akinek …
Érdekel a cikk folytatása? »A szerződés újraírásának útjai
A csereelmélet szerint minden házasság: szerződés, cseremegállapodás – vagy mondjuk: barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés – a felek között egymás bizonyos szükségleteinek kölcsönös kielégítésére és az egymással való szolidaritásra. Persze ennek a szerződésnek a pontjait rendszerint nem fektetik írásba, csak gondolatban fogalmazzák meg – és sokszor csak nagyon hozzávetőlegesen, nem …
Érdekel a cikk folytatása? »Házassági igényeink felülvizsgálata
Nem tudományosan bizonyított tény, de nagy valószínűséggel állítható, hogy a házasságban a legtöbb zavar közvetlen kiváltó okai a téves, megalapozatlan, irreális várakozások. Könnyen belátható, hogy a csalódás elkerülhetetlen, ha olyasmit várunk a házasságtól – és a házastárstól -, amit az nem képes megadni, esetleg még a legkedvezőbb esetben sem. Márpedig …
Érdekel a cikk folytatása? »A kölcsönös megértés fejlesztése
A jövő házassága igen magas fokú, kölcsönös megértést feltételez, ez az alapja az egymás iránti teljes bizalomnak, az egymás számára biztosított szabadságnak. A kölcsönös megértés kialakítása és fenntartása azonban nem könnyű feladat. El kell sajátítani hozzá az őszinte önfeltárás, a másik helyzetébe, lelkiállapotába való beleélés képességét, s általában a mélyebb …
Érdekel a cikk folytatása? »Miből ered a hazugság?
Kisgyermekkorunktól kezdve módszeresen leszoktattak bennünket a teljes őszinteségről. Kikaptunk, ha megmondtuk, hogy azért nem szeretünk a nagynénihez járni, mert nála büdös van, és el kellett titkolnunk minden olyan tevékenységünket, amit az értetlen felnőttek „rosszaságként” minősítettek volna. Megmondták ugyan, hogy hazudni nem szabad, de jutalmazták is apró hazugságainkat. Lassanként belénk idegződött, …
Érdekel a cikk folytatása? »