A természeti és társadalmi tényezők között alapvető különbség, hogy a természeti tényezőket az ember nem, vagy csak részben irányíthatja, a társadalmi tényezők kedvező vagy kedvezőtlen hatása azonban emberi, társadalmi tevékenység eredménye. Némelykor azonban a társadalmi tényezők segítségével a természeti tényezők káros hatása is megszüntethető, vagy legalább csökkenthető (pl. a mocsarak …
Érdekel a cikk folytatása? »A járványtan (epidemiológia)
A járványfolyamat törvényszerűségeivel, a betegségek és járványok keletkezésével, terjedésével és megszűnésével foglalkozó tudomány. Kutatja azokat az okokat, amelyek betegségek keletkezéséhez vezetnek és vizsgálja mindazokat a körülményeket, amelyek azok terjedését, fennmaradását elősegítik, illetve befolyásolják. Feladata az is, hogy e törvényszerűségek feltárása alapján eljárásokat dolgozzon ki az egyes fertőző betegségek megfékezésére, megelőzésére, …
Érdekel a cikk folytatása? »A közegészségtan és a járványügy
A közegészségtan különböző ágai sok fertőző betegség vonatkozásában elválaszthatatlanok a járványügyi munkától. Ezekről a társadalmi tényezők járványfolyamatra gyakorolt hatásának ismertetésekor lesz bővebben szó. A járványtani munkában az orvostudomány különböző ágazatain kívül egyéb tudományágaknak is fontos szerep jut. Ezek között igen jelentős a statisztika. Statisztikai módszerekkel tanulmányozzák a fertőző megbetegedések és …
Érdekel a cikk folytatása? »Fertőző betegségek
A részletes járványtan egyenként foglalkozik a fertőző betegségekkel. Feladata, hogy minden egyes betegség járványfolyamatát tanulmányozza, tisztázza az erre ható tényezőket, s ezek alapján állapítsa meg a megelőzés és a védekezés módjait. A fertőző betegségek járványtani vizsgálatában különböző módszerek használatosak. Ezek közül a következőket említjük meg: a) A leíró (deskriptív) epidemiológia …
Érdekel a cikk folytatása? »Az immuitás fontossága
A szerzett immunitás lehet természetes és mesterséges. 1. Szerzett természetes immunitás keletkezik egyes fertőző betegségek kiállása után. Az így létrejött immunitás tartama különböző fertőző betegségek esetében lényegesen eltér egymástól, pl. a kanyaró kiállása úgyszólván az egész életre védetté teszi a szervezetet, míg az influenza utáni immunitás csak rövid ideig tart. …
Érdekel a cikk folytatása? »