Sárgászöld haragossikló Coluber viridifiavus Jegyei: nagy testű, karcsú sikló, feje kissé elkülönül a nyaktól, szeme nagy, kerek pupillával, pikkelyei simák, farka pedig hosszú. Feje
Érdekel a cikk folytatása? »A Hegyesorrú és a Viperasikló
Hegyesorrú sikló Elaphe scalaris Jegyei: nagyméretű, karcsú sikló, feje alig válik el a nyaktól, szembogara kerek, pikkelyei a testén simák. A kiszínezett álla tok sárgásak, sötétbarnásak vagy vörhenyesek, hátukon két többé-kevésbé feltűnő, sötét csík fut végig a farok csúcsáig. Hasuk fehéres vagy sárgás. A fiatalok színezetét I. a lenti ábrán. …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Ázsiai haragossikló és az Ibériai rézsikló
Ázsiai haragossikló Coluber ravergieri Jegyei: erőteljes sikló, hosszúkás, a nyaktól jól elhatárolt fejjel; szembogara kerek; testi pikkelyei enyhén ormósak farka hosszú. Teste a szürke különféle árnyalatait öltheti. A fej felső oldalán lévő rajzolat változatos, lehet egészen sötét is. A szemet és a szájszegletet általában sötét sáv köti össze. A hát …
Érdekel a cikk folytatása? »A Kis-ázsiai törpesikló, a Kámzsás sikló és a Macskakígyó
Kis-ázsiai törpesikló Eirenis modestus Jegyei: termete kicsiny, de szeme nagy, feje alig határolódik el a nyaktól. Háta és oldala többnyire egyszínű világosbarna, szürkésbarna vagy rőtes homokszínű, ritkán sötéten foltos. Hasa piszkosfehér vagy sárgás. A test színeivel erős kontrasztot képez a fekete fejmintázat. Teljes hossza 50-60 cm. Elterjedése: az Égei-tenger szigetein, …
Érdekel a cikk folytatása? »A Fitosorrú és a Hegyi vipera
Fitosorrú vipera Vipera latasti Jegyei: közepes méretű vipera, feje jól elkülönül a nyaktól, lágy orrszarvacskája van és ormós pikkelyei; szembogara függőlegesen metszett. Háta és oldala világosszürke, sárgásszürke, vörös- vagy sötétbarna. Hátszalagja szaggatott vagy hullámos, többnyire széles, a hímeknél általában feketés vagy fekete, a nőstényeknél szürke vagy barnás. Oldalán sötét foltok …
Érdekel a cikk folytatása? »Kétéltűek (Amphibia) és hüllők (Reptilia)
A kétéltűek a szárazföldi gerincesek legősibb osztálya. Elődeik 350 millió éve kezdtek áttérni a vízi életmódról a szárazföldire. Ők a halak egy ősi ágából származtak, amelyhez legközelebb a mai bojtosúszós halak állnak. Mell- és hasúszóikból fokozatosan kezdetleges lábak alakultak ki, amelyekkel a sekély vízből a szárazra tudtak evickélni. A szárazföldi …
Érdekel a cikk folytatása? »Az anakonda táplálkozása és szaporodása
A nagy anakonda szaporodása Az anakonda párzási időszaka januártól júniusig tart. A párzási időszakban az ivarérett nőstény valóságos feromonösvényt hagy , amellyel egyszerre akár több hímet is magához vonz. Ezek között az illatanyagok között van légi úton terjedő is, ezért a hímek nemcsak a nőstény útvonalának irányából, hanem máshonnan is …
Érdekel a cikk folytatása? »Angolna
Az angolna hazai vizekben telepítéssel került, különös, kígyó formájú, titokzatos életű halfaj, a róla elnevezett család névadója. A Nyugat-Európa országaiban keresett horgászhal, füstölve a legínyencebb falatok közé tartozik. Nálunk azonban a horgászok és a halételek kedvelői sok más halat előnyben részesítenek vele szemben, így a pontyot, a süllőt, a csukát …
Érdekel a cikk folytatása? »