Tag Archives: kutya

Veleszületett szívbetegségnek számít, a nagy erek illetve a szívbillentyűk szűkülete. Ezen rendellenességek következtében a vér áramlása nem akadálytalan a bal kamrából az aortába, illetve a jobb kamrából a tüdőbe. A születés utáni első héten mindkét kórkép esetén teljes mértékben tünetmentes a kiskutya. Ezt követően azonban hamarosan növekedési zavarok lépnek fel, …

Szívizom-károsodások, ingerületvezetési zavarok vagy akár a szív alakváltozásai is jól diagnosztizálhatóak az EKG alapján. A szív működése során keletkező elektromos áramok a test meghatározott helyein jól mérhetők, és elektrokardiogrammként, jellegzetes hullámok formájában papíron is rögzíthetőek. Az EKG-vizsgálat során lényegében a testre helyezett elektródák közötti elektromos potenciál különbségeket rögzítjük. Az EKG-hullámok …

A szívbetegségek diagnosztikájában számos technikai eszköz és eljárás segíti az állatorvosok munkáját. A szívzörejek egyszerű fonendoszkóppal is meghallgathatók. Az ingerületvezetési zavarok pontos meghatározása elektrokardiográf használatával lehetséges. Röntgenátvilágítással akár megfigyelhetjük a szívet is munka közben, a röntgenfelvétel pedig a szív alakjáról ad teljes mértékben felvilágosítást. Vérvizsgálatokkal, a kutyáknál amúgy igen ritka, …

Nemcsak embereknél, hanem kutyáknál is igaz, hogy pszichikai tényezők is befolyásolhatják a szív működését: öröm vagy félelem hatására jelentősen megnövekedhet a szívverések száma. A szív működését az akarattól függetlenül működő vegetatív idegrendszer szabályozza, melynek központja az agyban található. A szív által egy perc alatt továbbított vér mennyisége, a perctérfogat, a …

A szív működését két ingerületképző központ irányítja. A szív szünet nélküli munkáját az izomsejtek optimális tápanyagellátása teszi lehetővé. A szívizmot a koszorúerek látják el vérrel, közvetlen kapcsolatot létesítve a jobb és a bal szívfél között. A szív saját vérellátásának jelentőségére világít rá az a tény is, hogy a szíven áthaladó …

A tápanyagok és a különböző anyagcseretermékek csak az állandóan áramlásban lévő vér útján juthatnak el a szövetekhez, illetve a kiválasztó szervekhez. A vér mozgását az egyes érszakaszok közti nyomáskülönbség teszi lehetővé, mint minden más folyadék, így a vér is a nagyobb nyomású hely felől áramlik a kisebb nyomású hely felé. …

Bélrészletek előesésekor a mellkas felett bél hangok is hallhatóak. Kopogtatásos vizsgálattal a mellkason tompulat kopogtatható ki; minden esetben meg kell azonban vizsgálni, nem felhalmozódott folyadék okozza-e a kopogtatási hang tompulatát. A vizsgálat részeként két síkban röntgenfelvételt kell készíteni, így megállapítható, melyik tüdőfél beteg. A sérv helyeinek meghatározása érdekében kontrasztanyagot juttatunk …

A veleszületett, fejlődés során kialakult rendellenességektől eltekintve, általában autóbaleset, lezuhanás vagy szerencsétlenül sikerült ugrás következtében megrepedhet vagy akár át is szakadhat a rekesz, és az úgynevezett rekeszsérv jön létre. Veleszületett, fejlődés során kialakult rendellenességek oka, hogy a hasüreg és mellüreg közötti válaszfal nem záródott teljesen. A megmaradt nyíláson keresztül bél- …

Egészséges kutyánál a mellkas emelkedő és süllyedő mozgásának megfigyelésével állapíthatjuk meg a légvételek számát. A hasfal mozgása erőlködéskor és betegségek esetén tűnik szembe. A légzést és a rekeszizom működését a légzőközpont és számos agyi és gerincvelői ideg szabályozza. Valamennyi légző izom automatikusan működik, a légzések száma és mélysége a terhelés …

A belégzés folyamatában résztvevő izmok közül a rekeszizom talán az egyik legfontosabb. Középső része egy ín lemez, amit egy rendkívül erős izomgyűrű vesz körül, mely körben hozzá van nőve a mellkas falához. A rekesz nyugalmi állapotban kupolaszerűen bedomborodik a mellkas üregébe, és részben ráfekszik a mellkasfalra. A kupola felső, csúcsi …