Tag Archives: misztikum

Elektródák használatával sikerült behatolni egész az egyes idegsejtekig és oszcillográfon regisztrálni reakcióikat. Az agyat alkotó neuronok hatalmas tömegét vetették alá hasonló „kikérdezésnek”. Ily módon tisztázták, hogy már az egyes idegsejtek különböző bonyolult funkciókat teljesíthetnek, mint például az ingerkeltők megkülönböztetése, megjegyzése, a rájuk való reagálás stb. De ha az inger monoton …

A gondolkodási folyamatok az agy legmagasabb emeletein, a kéregben mennek végbe. A kéreg a nagyagyféltekéket – azok valamennyi mélyedését és barázdáját – tekervények vékony rétegével befedő szürkeállomány. Az agykéreg idegsejtek, neuronok elképesztő tömegéből áll (ez a mennyiség 15 milliárd neuronig terjedhet). Ha ezeket az idegsejteket egy sorba rendeznénk, 5000 kilométer …

Megállapítást nyert, hogy az agy különböző, funkcionális sajátossággal rendelkező területekre differenciálódik. A pszichikus funkciók közvetlenül függenek meghatározott agyi mezők tevékenységétől, amelyek döntő szerepet játszanak megvalósulásukban: az agy körülhatárolt területeinek szétroncsolása jól meghatározott pszichikus defektusok komplexusát idézi elő. E kísérletek alapján egyesek messzemenő következtetéseket próbáltak levonni arra vonatkozólag, hogy egy idő …

A bal agyfélteke nyakszirti fali zónáit érő kortikális sérülések esetében zavarok lépnek fel a térorientációban, a geometriai viszonyokkal való operációkban, a fejbeli számolásban s egyes grammatikai konstrukciók elemzésében. Képek és gondolatok micsoda elképesztően bonyolult mintáit szövi a skizofrén beteg fantáziája! Milyen képtelen félelmek és hatalmas szenvedélyek marcangolják a pszichózisban szenvedő …

Az agy segítségével valósul meg mindaz, amit mi „lelki életnek” nevezünk. Az emberek a művészetet, irodalmat, filozófiát és a történelmi tudományokat is segítségül hívták, hogy „fényt vessenek erre a homályra”. Mégis, a szellemi élet neurofiziológiai mechanizmusát ma is sötét homály takarja el előlünk. A tudat nem létezhet a működő agy …

A tudat dialektikus materialista értelmezésének kiindulópontját természettudományos előfeltételeinek tisztázása alkotja. A kérdéseknek ezt a körét – ha mintegy „lentről felfelé” haladunk – az „agy és pszichikum” problémája nyitja meg. Banalitásnak tűnik azt hangoztatni, hogy nem lehet elválasztani a tudatot az anyagtól, amelynek tudata. Mégis egyes pszichológusok a következűképp okoskodnak: mi …

Lenin úgy jellemezte a tudatot mint az objektív világ szubjektív képmását. Lenin nagy részben belevetette magát a tudat megismeréséhez. Nem léteznek senkihez se tartozó érzetek, gondolatok, érzések. Minden érzet, gondolat, eszme egy meghatározott ember érzete, gondolata, eszméje. Mindez nem más, mint a szubjektum tevékenysége. Ugyanakkor a tudat irányítja is ezt …

A tudat az emberi tevékenység sajátos, eszmei formája, belső aspektusa. Tudat nélkül nincs értelem és gondolat. A tudat szerkezete, tartalma és irányultsága törvényszerű összefüggésben van ezzel a tevékenységgel, az ember életmódjával és társadalmi helyzetével. Még a fejlődésnek azon a fokán is, amikor a tudat viszonylagos önállóságra tesz szert, a gyakorlat …

A tudat mint jelenség nem a szervezethez, hanem a személyiséghez tartozik; nem a biológiai, hanem a megismerő rendszerekben fordul elő. Nem más mint szimbólumokból és jelentésekből avagy jelentésmotívumokból álló komplexumok rendszere. Egyes polgári pszichológusok a tudatot felfoghatatlan csodának tekintik. Mások úgy jellemzik mint az „Énünket” érő külső benyomások átélését. Az …

Fessard szerint a tudat funkciója nem más, mint az élettapasztalat integrációja, a nem-tudatos jelenségek egyesítése. Olyan nézetekkel is találkozhatunk, amelyek a tudatot az ébrenlét állapotával azonosítják. Így Kleitman úgy jellemezte a tudatot, mint egy függőleges egyenest, amelynek kiindulópontját az alvó újszülött zérus-állapota alkotja, s amely innen tart felfelé a felnőtt …