Nemzetiségi kérdés A kelet-közép-európai országok nemcsak gazdasági, hanem politikai gondokkal is küzdöttek. Nemzeti államoknak hirdették magukat, de ez nem felelt meg a valóságnak. Tetemes arányban éltek bennük nemzetiségek, amelyek autónom fejlődését erőszakosan korlátozták. Nem voltak egyenjogúak az államalkotó nemzetek, nemzetrészek sem. Ez sok súlyos belső konfliktushoz, később több állam felbomlásához …
Érdekel a cikk folytatása? »A politikai erők polarizálódása Oroszországban
A kormány nem tudott a helyzeten úrrá lenni. Ennek fő oka az volt, hogy halogatta a társadalmat foglalkoztató legfőbb kérdések megoldását: a békekötést, a földosztást és a kisebbségi autonómiát. Lenin hazatérésekor az ún. Áprilisi tézisekben kifejtette, hogy a forradalom túllép a polgári demokratikus szakaszon, mert az új kormány nem tudja …
Érdekel a cikk folytatása? »Gazdaságpolitika
Modern gazdaságokban adódnak olyan nehézségek (ún. Piaci elégtelenségek), melyeknek kezelése folyamatos állami beavatkozást igényel. A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. A gazdaságpolitika főszereplője tehát a kormányzat, így az ország egészére vonatkozó gazdasági célokról és döntésekről …
Érdekel a cikk folytatása? »Palesztina – utazási célpont -e egyáltalán?
Palesztina kérdése mostanság igencsak kelendő téma volt a világ szinte minden fórumán. Minden politika után érdeklődő egyén elgondolkodott rajt: legyen -e Palesztin állam, milyen áron, és meg lehet -e oldani békés úton a kérdést. A konfliktus gyökerét azonban érdemes nagyon mélyen keresni, egészen az eredetnél. Palesztina területén az i.e 14-12. …
Érdekel a cikk folytatása? »John Kennedy
John Fitzgerald Kennedy 1917-ben született Bostonban, egy ír eredetű gazdag és többgyermekes család második fiaként. A Kennedyék politika iránti szenvedélye a nagyapjuktól eredt, attól az őstől, aki megalapozta a család szerencséjét, John a legkitűnőbb iskolákba járt, mindenki számára szimpatikus, sportos átlagos eredményű diák volt, bár a Harvardon kiváló eredménnyel végzett. …
Érdekel a cikk folytatása? »Európa a 19. században
Bonaparte Napóleon bukása után a győztes hatalmak mindörökre el akarták törölni még az emlékét is a káplárból lett uralkodónak, aki volt olyan merész, hogy szembeszálljon a hagyományos európai dinasztiákkal. Elsősorban azonban annak a társadalmi megrázkódtatásnak, a francia forradalomnak a nyomait akarták eltüntetni, amely a történelem folyamán első ízben döntötte meg …
Érdekel a cikk folytatása? »Julius Caesar
Gaius Julius Caesar (Kr. e. 100-44) római hadvezér és államférfi arisztokrata családban született. Már ifjan a néppárti oldalon találni, 84-ben Cinna leányát, Corneliát vette feleségül. Sulla diktatúrája idején (Kr. e. 82-79) Caesar élete is veszélybe került, elhagyta Rómát. Visszatérve, Kr. e. 73-ban kezdte meg politikai pályafutását, előbb ponzifex és tribunos, …
Érdekel a cikk folytatása? »Velence látnivalói: Szent Márk Tér
A Szent Márk tér elkészítését a Velencei Köztársaságnak köszönhetjük. Először, még a XII. században a célja egy tér volt, amely a Bazilikára tekint, de később politikai és vallási események helyszíne lett. Az ok, amiért létrehozták tehát, a Szent Márk Bazilika építése volt. A Bazilika egy magán kápolna volt abban az …
Érdekel a cikk folytatása? »A Politikai antiszemitizmus
Az ún. zsidókérdésben a hazai polgári átalakulás torzulásai, fejlődési rendellenességei jutottak kifejezésre. Az úri Magyarország a formális jogi emancipáció után sem tette lehetővé a zsidóság számára a közhivatalokban és a hadsereg tisztikarában való elhelyezkedést. Ezzel szemben nyitva állt előttük a kereskedelmi, ipari, előzmények értelmiségi pályákon való érvényesülés lehetősége. Ezért a …
Érdekel a cikk folytatása? »A Bethleni rendszer politikai viszonyai
Polgári jogrend Magyarországon A bethleni rendszer három társadalmi erő szövetségére épült. A nagybirtokosság és a nagypolgárság lépett koalícióra a történelmi úri középosztállyal. Az utóbbihoz tartoztak a központi igazgatási, igazságszolgáltatási, oktatási-kulturális apparátust és a fegyveres erőket kezükben tartó köztisztviselői-katonatiszti-úri értelmiségi rétegek, valamint a vármegyéket uraló középbirtokosság. A társadalom jelentékeny számszerű többségét …
Érdekel a cikk folytatása? »