Kezdőlap / Pénzügy / Gazdaság

Gazdaság

Gazdaságpolitika

Modern gazdaságokban adódnak olyan nehézségek (ún. Piaci elégtelenségek), melyeknek kezelése folyamatos állami beavatkozást igényel. A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. A gazdaságpolitika főszereplője tehát a kormányzat, így az ország egészére vonatkozó gazdasági célokról és döntésekről …

Érdekel a cikk folytatása? »

Pénz

Mi a pénz? A pénz olyan eszköz, amely bármikor felhasználható tranzakciók lebonyolítására. A pénz funkciói: Forgalmi eszköz funkció: biztosítja, hogy a pénzzel árukat és szolgáltatásokat tudjunk vásárolni. Fizető eszköz funkció: áru- és pénzmozgás ideiglenesen vagy véglegesen elválik egymástól. Pl. váltó vagy áruhitel, likviditási hitel. Értékmérő funkció: az árak és a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Banktitok

A bankoknak a mai versenyhelyzetben kiemelt érdekük fűződik ahhoz, hogy a szerződéseikre és üzletvitelükre vonatkozó adataik ne kerüljenek nyilvánosságra. Hasonlóan fontos érdekük fűződik személyes adataik és anyagi helyzetük titokban tartásához a bankok ügyfeleinek. A hitelintézetek biztonságos működésének tehát egyik alapfeltétele a banktitok, valamint az üzleti titok kellő jelentőséggel történő kezelése. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Világgazdaság

A Világgazdaság (vg) című időszaki kiadvány gazdasági, üzleti hírmagazin, mely napi rendszerességgel jelenik meg. Magyarország legismertebb és legkedveltebb gazdasági folyóiratai közé sorolható. Az 1969-ben alapított Világgazdaság Magyarország piacvezető gazdasági napilapja, amely a Zöld Újság Zrt. kiadásában jelenik meg. A lap a hazai és külföldi gazdasági, üzleti információk mellett naponta közöl …

Érdekel a cikk folytatása? »

Szemét az űrben, avagy miért nem éri meg szemetet kilőni a Napba ?

Talán már másnak is eszébe jutott a „nagy kérdés”: Miért nem irányítunk egy rakétát a napnak és küldjük fel az „összes” szemetet. Miért ne működhetne,hogy mint egy nagy szemétégetőt használjuk a Napot. Hiszen laikusként azt gondolhatjuk, hogy a működése ingyenes, nincs fenntartási költsége, nem szennyezeti a környezetünket. Csupa előny nem? …

Érdekel a cikk folytatása? »

Bérleti szerződés

A bérleti szerződést a Polgári törvénykönyv a használati kötelmek közé sorolja, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy e szerződés esetében a használat jogának átengedéséről van szó. A bérleti szerződés a használati kötelmek alaptípusa. A dolog feletti rendelkezés nem szűnik meg a tulajdonos számára a szerződés fennállta alatt sem. A jogviszonyban bérlő …

Érdekel a cikk folytatása? »

David Ricardo elméletei

Ricardo értékelmélete Say a csereviszonyok meghatározójának az áruk hasznosságát tekintette. Ricardo vele szemben az eladók versenyét tartotta a cserére ható döntő tényezőnek. Ricardo hivatkozik arra is, hogy a ritkaság csupán azoknak az áruknak az értékét határozza meg, amelyeknek nem lehet növelni mennyiségét termeléssel és ennek eredményeképp verseny csak a vevők …

Érdekel a cikk folytatása? »

David Ricardo nézetei és módszere

Közgazdasági nézetei Kutatásainak fő feladata, hogy megvizsgálja, hogyan hat az elosztás fennálló rendje a termelésre A pénzforgalom teoretikusaként, a tőkefelhalmozást tekintette a társadalmi haladás döntő tényezőjének és tudta, hogy ez kizárólag a profitráta bizonyos minimális színvonala felett lehetséges. Ez okból lépett fel a gabonatörvények ellen, mert ezek magasan tartották a …

Érdekel a cikk folytatása? »

David Ricardo élete és főműve

A klasszikus közgazdaságtan legfontosabb képviselői: Adam Smith, David Ricardo, Thomas Malthus, Jean- Baptiste Say és John Stuart Mill. Most röviden David Ricardo életét és főművét szeretném bemutatni. Élete 1772. április 18.-án született Londonban egy szefárd zsidó családba. Ősei Portugáliában, később Hollandiában éltek, majd Angliában telepedtek le. Apja révén fiatalon megismerkedett …

Érdekel a cikk folytatása? »

Egy kis közgazdaságtan: Adam Smith munkássága

Adam Smithnek A nemzetek gazdagsága című műve 1776-ban jelent meg. A kort meghatározó fiziokrata tanokkal szemben a keletkező új értékét a munkamegosztás és a munkaérték elméletében kereste. A gazdasági növekedés első apostolának Smith tekinthető. Rávilágít, hogy a termelékenység nagyban fokozható a munkamegosztás és a specializáció révén. Az „egyetemes jólét” kulcsát …

Érdekel a cikk folytatása? »