Kezdőlap / Tag Archives: szovjet

Tag Archives: szovjet

A Komitern új programja

A Szovjetunió és a kommunista mozgalom is reagált a fasiszta veszélyre. A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa 1935-ben megállapította: jelenleg nem az a kommunista pártok feladata, hogy megdöntsék a kapitalizmust, hanem az, hogy megállítsák a fasizmus előretörését. E célból össze kell fogniuk minden antifasiszta erővel, elsősorban a szociáldemokrata pártokkal és valamennyi …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Szovetek II. Összoroszországi kongresszusának határozatai

A Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa október 25-én – az új naptár szerint november 7-én – magát a hatalom birtokosának nyilvánította. A kongresszus új kormányt választott, a Népbiztosok Tanácsát, amelynek elnöke Lenin lett. A kongresszus kimondta, hogy minden hatalom a munkás és parasztküldöttek szovjetjeinek kezébe megy át. Első dolguk volt, hogy …

Érdekel a cikk folytatása? »

Bolsevik forradalom

Bolsevik többség Az orosz gazdaság helyzete 1917 őszén tovább romlott. Már nemcsak a nagyvárosok, hanem a falvak lakossága is éhezett, a háború pedig folyt tovább. Mindez növelte a tömegek türelmetlenségét. 1917 őszére a tömeghangulatban fordulat következett be. Csalódtak a cselekvésre képtelen eszer és mensevik vezetőkben, ezért sorra visszahívták őket Bolsevik …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az ideiglenes kormány és a Szovjetek

Kettős hatalom: Az Ideiglenes Kormánnyal egy időben egy másik hatalmi szervezet is megjelent a politikai porondon: a szovjetek (tanácsok).Szovjetek először az 1905-ös forradalom idején jöttek létre. 1917-ben minden nagyobb közösség (gyár, fegyveres testület, lakóterület) választott néhány embert, akiket megbízott érdekei képviseletével. A legtöbb kollektíva kizárólag saját szovjetjének rendelkezéseit fogadta el, így …

Érdekel a cikk folytatása? »

A téli háború kirobbanásának okai

A téli háború három hónappal a második világháború kitörése után robbant ki Moszkva és Finnország között. A megállapodás Németország és Oroszország között azzal a következménnyel járt hogy Lengyelország lerohanása után a balti köztársaságok a szovjet érdekszférába kerültek. Sztálin nyomására Szeptember hónapban Észtország,októberben pedig Lettország majd később Litvánia volt kénytelen egy …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Téli háború

1939 November 30-án támadásba lendült a Vörös hadsereg Finnország ellen. A nagyobb városaikat mint Helsinki-t rengeteg bombatámadás érte,és a víz menti partszakaszokat is tűz alá vették. A szovjet vezetés abban ah hitben támadta meg a finneket hogy rövid és gyors háborúba vágnak bele. Nem így történt. Az ember és fegyverzet …

Érdekel a cikk folytatása? »

A dicső napok vége

A GAZ nemrég bejelentette, hogy nem gyártja több a Volgát. Volt idő, amikor a Volga a szovjet ipar az élet szimbóluma volt. Ezen a néven már a termelés 1956 megindult, a Pobeda utódjaként.. Bár több mint fél évszázadról beszélünk, valójában a Volgának három alapvető generációja volt. Az első volt a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kelet-Közép-Európa és a Balkán a háború után

A Szovjet politika a térségben A vesztes államokban a fegyverszüneti szerződések értelmében magas rangú tisztekből álló Szövetséges Ellenőrző Bizottság működött. A közélet minden területén beleszólási joguk volt, tehát utasíthatták a kormányokat bármilyen intézkedés megtételére vagy éppen visszavonására. A testületek az elsőként megalakult olaszországi SZEB mintájára tevékenykedtek. Ahogyan ott (és Japánban) …

Érdekel a cikk folytatása? »

Német támadás a Szovjetunió ellen

„Ha Oroszországot szétzúzzuk, Angliát megfosztjuk utolsó reményétől… akkor Amerika is elszakad Angliától. Számíthatunk rá, hogy Oroszország hadereje egyetlen csapástól még katasztrofálisabban összeomlik, mint Franciaország 1940-ben.” (Hitler) Alig ért véget a balkáni háború, amikor Hitler 1941. június 22-én minden előzetes hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót. A német haderő felvonulása megfelelt a …

Érdekel a cikk folytatása? »