Tag Archives: sztálin

A téli háború három hónappal a második világháború kitörése után robbant ki Moszkva és Finnország között. A megállapodás Németország és Oroszország között azzal a következménnyel járt hogy Lengyelország lerohanása után a balti köztársaságok a szovjet érdekszférába kerültek. Sztálin nyomására Szeptember hónapban Észtország,októberben pedig Lettország majd később Litvánia volt kénytelen egy …

1939 November 30-án támadásba lendült a Vörös hadsereg Finnország ellen. A nagyobb városaikat mint Helsinki-t rengeteg bombatámadás érte,és a víz menti partszakaszokat is tűz alá vették. A szovjet vezetés abban ah hitben támadta meg a finneket hogy rövid és gyors háborúba vágnak bele. Nem így történt. Az ember és fegyverzet …

Nincs a világon tán olyan magyar, kit ne ütnének szíven azok a történések, melyek 1956-ban Magyarországon megkezdődtek, visszaemlékezve apáinkra és nagyapáinkra egyaránt. Hazánkban 1948-tól egészen 1953-ig a sztálinista terror volt a jellemző, ekkor váltak egyértelművé a koncepciós perek, az osztályidegen személyek gulagokba való deportálása is. Az országot átölelő rendőrállomány alakult, …

Az osztályharc éleződésének elmélete1937-ben meghirdette azt az elméletet, (amely jegyében különben már az 1930-as évek eleje óta politizált), hogy a szocializmus pozícióinak erősödésével az osztályharc nem csökken, hanem állandóan éleződik. Továbbá az ellenség – egyéb lehetősége nem lévén – befészkeli magát a kommunista pártba, ahol kártevő tevékenységét akár hosszú ideig …

Az elégedetlenség és a bírálat hangjait, a„túlzások” elleni figyelmeztetéseket – akár kommunistától, akár párton kívüli szakembertó] jöttek – jobb esetben „jobboldali elhajlásnak”, rosszabb esetben szabotázsnak, diverziónak bélyegezték. Az elégedetlenkedőket letartóztatták, börtönbe csukták és kényszermunkatáborokba vitték. 1939-ben csaknem két és fél millió ember élt a GULAG (Goszudarsztvennoje upravlenyije lagerej – Táborok …

Ötéves tervek Bevezették a tervgazdálkodás utasításos rendszerét, amelyben a gazdaság minden részletkérdését központilag előírt tervszámokkal, rendelkezésekkel kívánták szabályozni. Az iparosítás erőforrásait a mezőgazdaságban megtermelt értékek átszivattyúzása és a fogyasztás alacsonyan tartása révén teremtették elő.1929-től megkezdődött a kisgazdaságok felszámolása, a mezőgazdasági nagyüzemek, a kolhozok (kollektív gazdaságok) erőszakos módszerekkel és rohamtempóban történő …

A Szovjetunióban a hadikommunizmustól a NEP-politikáig A húszas évek elején a szovjet kormány a polgárháborús hadikommunizmus gazdaságáról áttért az ún. „új gazdaságpolitika” (az orosz rövidítése NEP) gyakorlatára. Ennek lényege az volt, hogy a gazdaság legfontosabb posztjai (közlekedés, nehézipar, hadipar, bányászat) állami tulajdonban maradtak, tere nyílt ugyanakkor a szabadpiacnak, az egyéni …