Kezdőlap / Társadalom / Történelem / A Sztálini „nagy áttörés”

A Sztálini „nagy áttörés”

Ötéves tervek
Bevezették a tervgazdálkodás utasításos rendszerét, amelyben a gazdaság minden részletkérdését központilag előírt tervszámokkal, rendelkezésekkel kívánták szabályozni. Az iparosítás erőforrásait a mezőgazdaságban megtermelt értékek átszivattyúzása és a fogyasztás alacsonyan tartása révén teremtették elő.1929-től megkezdődött a kisgazdaságok felszámolása, a mezőgazdasági nagyüzemek, a kolhozok (kollektív gazdaságok) erőszakos módszerekkel és rohamtempóban történő létrehozása. A sztálini „nagy ugrás” bejelentett célja az volt, hogy a Szovjetuniót rövid időn belül olyan ipari hatalommá tegye, amely sikerrel képes megvívni egy elkövetkezendő háborút. Az ellenzéki vélemények elhallgattatása következtében csak a sztálini „általános irányvonal” érvényesülhetett. Ekkor távolították el a vezetésből Trockijt, majd a bolsevik párt fő teoretikusát, Nyikolaj Buharint. Az erőszakos és igen gyors ütemben végrehajtott kollektivizálás támadást
Kollektivizálás jelentett a parasztság ellen. Sztálin meg is hirdette a„kulákság”, a gazdagparasztság felszámolását. Ez a gyakorlatban nemcsak többmillió ember elűzését jelentette a lakóhelyéről, hanem jelentős részük fizikai megsemmisítését is.
Amikor Sztálin a„nagy fordulat” mellett döntött, a pártvezetés többsége – a később kivégzettek – még nem gondoltak a„kuláktalanítás” megvalósuló formájára, a tömeges kitelepítésekre, és egyáltalán a mezőgazdaság olyan gyors „átszervezésére”, ami csaknem magának a mezőgazdaságnak az elpusztítását eredményezte.
„Most Gremjacsij Logban minden éjszaka vágták a lábasjószágot. Alighogy alkonyodni kezdett, mindjárt hallatszott valahol egy juh tompa, mély bégetése, egy disznó halálvisítása, vagy egy borjú alig kivehető bőgése. Valamennyien vágtak, a kolhoz tagjai is. Ölték az ökröket, disznókat, juhokat, sőt a teheneket is. A tenyészállatokat is levágták. Gremjacsij Log állatállománya két éjszaka alatt a felére csökkent. A kutyák beleket ráncigáltak az utcán, a pincék és csűrök megteltek hússal. Két nap alatt a szövetkezet hat mázsa sót adott el, ami másfél év óta feküdt a színben eladatlanul. Öljétek, már nem a miénk! Öljétek, különben oda kell adni! Ez hangzott udvarról udvarra. És öltek. Betegre ették az emberek magukat hússal. Nem ettek, hanem faltak. Beteg lett öreg és fiatal, mindenki. Délben főtt és sült hús tömege állt az asztalon. Délben minden száj fénylett a zsírtói. A jóllakottság mámorától bután és tompán fénylettek a szemek.”
(Solohov: Feltört ugar).

Ezt mindenképpen olvasd el!

Temetkezés Pazirikben

Az Altaj-hegység sziklái számtalan, a környéken élő nomád lovas nép sírját rejti. Pazirik városa a …

Leave a Reply