Kezdőlap / Tag Archives: tenyészet (page 13)

Tag Archives: tenyészet

Állategészség védelem: Fű és fű közötti különbség

A savanyú füvekben jelen levő sok kovasav-anhidrid azokat érdessé teszi, így gyakori a száj, a nyelőcső, a gyomor és a bélcsatorna nyálkahártyájának sérülése, gyulladása. Az utóbbi miatt pl. étvágy- és hozamcsökkenés jelentkezik. A kondícióromlás elősegíti a parazitás fertőzés kiterjedését, ami főként a vizenyős legelőkön fordul elő. A vizenyős legelőkön gyakori …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: A helyes gyepminőség

A helyes gyeptársulásban 50-70%-ban I. és II. rendű pázsitfűféléket, 30-50%-ban pillangós virágú növényeket találunk. A pázsitfüvek energiatartalma igen jelentős, virágzás előtt a fehérjetartalmuk is elég nagy: könnyen oldható cukrokat tartalmaznak, amelyek a bendőben könnyen fermentálható energiaforrást jelentenek. A pillangósvirágúak nagy fehérjetartalmúak, karotinban, kalciumban, magnéziumban és egyéb biológiailag aktív vegyületekben (flavonoidok, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: A takarmányozás higiéniája

A takarmány és a takarmányozás a termelés egyik legkiterjedtebb környezeti tényezője. A folyamatosan változó mezőgazdasági termelés még szorosabbá, egymástól még függőbbé teszik a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ember táplálkozásának kapcsolatát. A földművelés, a növénytermesztés, a betakarítás, a tárolás, a takarmánykészítés változó módszerei függvényében alakulnak a takarmány fizikai, kémiai és …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: Meleg időszakok

Meleg időszakban az izzadni képes állatfajok fokozott verejtékezéssel reagálnak, növekszik a légzésszám, az állatok keveset mozognak, egymástól távolabb, elnyúlt testtartással pihennek. Az izzadásra nem képes állatok testfelületüket nyállal (nyúl) vagy dagonyázással (sertés) nedvesítik. A magassághoz való alkalmazkodás lényegében a vörösvértestek megszaporodásában (policitémia) mutat jellegzetességet. Az ilyen környezetben élő állatok hemoglobinja …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: A stressz hatása az állatokra

Egy-egy fajon, fajtán belül generációkon át érvényesülhetnek olyan hatások, amelyek hatására a szervezetben végleges, állandósuló szerkezeti és működésbeli változások jönnek létre. Ezek a kialakult biológiai tulajdonságok teszik lehetővé, hogy az adaptáció, a tartós alkalmazkodás révén az állatok életben maradjanak, szaporodjanak és termeljenek. E folyamat során az állatok beilleszkedése sikerül ugyan …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: Az alkalmazkodás (akkomodáció, akklimatizáció, adaptáció)

A szervi hajlamosság alapján ismeretes a lovak vastagbél-csavarodása, a remesebél felfüggesztésének anatómiai sajátossága pedig helyzetváltozást okozhat. Tüdőbeli hegek környékén, gyulladás következményeként, a terület csökkent ellenálló képessége miatt könnyen fejlődik ki ismételt gyulladásos folyamat. Az egyedi hajlamosság részben öröklött, részben pedig a méhen belüli és/vagy kívüli élet során szerzett tulajdonságok függvénye, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészségvédelem: A hajlamosság (diszpozíció)

Hajlamosság fogalmán értjük az állati szervezet fogékonyságát a kórok iránt, a betegségre (sérülésre) való készséget. A diszpozíció alkati és kondícióbeli, örökletes és szerzett tulajdonságokon alapszik. A faji hajlamosságot örökletes alapon magyarázhatjuk. A szarvasmarha öröklött faji tulajdonsága következtében fogékony, hajlamos a ragadós száj- és körömfájásra, a brucellózisra, a streptokokkuszok vagy sztafilokokkuszok …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészségvédelem: Az erőnléti állapot (kondíció)

Az alkat egyedi jellegét már régen igyekeztek tipizálni. Az egyes típusok a külső megjelenésen (habitus) alapulnak, a külső, alakbeli jellemzőkből igyekeztek a belsőkre következtetni. A háziállatok Sigaud beosztása szerint muszkulárisz, reszpiratórikusz és digesztívusz típusra oszthatók. Állattenyésztési tapasztalatok szerint a jól tejelő tehén általában reszpiratórikusz, a hízlalásra alkalmas szarvasmarha a digesztivusz …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészségvédelem: Alkati kérdés a betegségek ellen

Az alkat részben öröklött tényezőkön alapszik, azonban az élő szervezet további fejlődésének ezek csupán kezdeti alapját képezik. Az élet során az egyes szervek, szervrendszerek működésük minőségi és mennyiségi eltérése következtében a többihez viszonyítva erőteljesebben vagy éppen gyengébben fejlődnek. Ez okozza azt a jelenséget, hogy az életkor előrehaladásával ugyanaz a szervezet …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: Belső tényezők

Állat-egészségügyi szempontból aggályos és kedvezőtlen, ha a keveréktakarmányt vagy az állatok napi takarmányadagját nem megfelelően állítják össze, jóllehet a takarmány összetétele kifogástalan. Ugyancsak kedvezőtlen az etetési technológiától, az etetés módjától való eltérés, még kifogástalan minőségű takarmány esetén is. A takarmánykeverő üzemek higiéniai védelmét az állattartó telepekéhez hasonlóan szükséges megoldani. Rendkívül …

Érdekel a cikk folytatása? »