Tag Archives: teológia

Minden keresztény irányzatnak megvan a sajátos ceremóniája, ami meghatározott teológiai alapra épül. Minden vallásban megvannak az úgynevezett alapelvek, amik Krisztus és az apostolok ránk hagyott írásaiból, lejegyzett prédikációiból maradtak fent. Ezek közé tartozik a kereszténnyé válás 3. alaplépéseként: a Szent Szellemmel való betöltekezés, találkozás. Ezt az eseményt a keresztény irányzatok …

A keresztségek a Bibliai alaptanítások, fundamentumok közé tartoznak. Két keresztségről beszél a Biblia, melyekre mind a kettőre meghatározott szót használ az eredeti szöveg: „baptidzó”. (A szó jelentése: alámerülni, bemerülni, felülről elárasztani. Tehát a szó maga már megcáfolja a csecsemőkeresztség gyakorlatának technikai megoldását). A kétféle keresztség tehát a vízben való megkeresztelkedés, …

A kereszténység hat alaptanítása felsorolásszerűen, de a téma kibontása nélkül található meg a Bibliában. a felsorolás a Héberekhez írt levél 6. fejezetének 1-2. versszakában van leírva. Következőképp hangzik tehát: 1. Holt cselekedetekből való megtérés 2. Istenbe vetett hit 3. mosakodás (eredeti jelentéstartalma keresztségekről szól) 4. Kezek rátevése 5. Halottak feltámadása …

A vallási felekezetek között mondhatni, egyik legerőteljesebben vitatott ténye a gyógyulás. Több felekezet a gyógyulást ereklyékhez, illetve epifániákhoz kötik (epifánia alatt szentek, vagy maga Isten megjelenését értjük). Ezek a felekezetek a római -; görög-; és minden katolikus felekezet. Vannak olyan felekezetek akik a hit általi meggyógyulást abszolút kerülendőnek, sőt mi …

A bibliai hit témájában rengeteg cikk, és annál több könyv született már. Aki már részt vett valaha is egyetlen Istentiszteleten, kellett hogy halljon a bibliai hit fogalmáról. A Biblia szerint a hit a „remélt dolgok megvalósulásának alapja, és a szemmel nem látott dolgokról való meggyőződés. Első olvasatra talán kissé homályosnak, …

Ma már az ismeretek folyama minőségileg különböző csatornákon keresztül egész bolygónkon át cirkulál, az információ tekintetében egyetlen egészbe egységesítve az emberiséget.; A konkrét szituációtól és az érintkezés céljaitól függően az információ szólhat – személyes hozzáfordulás útján – valamely konkrét személyhez (illetve személyekhez), avagy a valószínű címzettek valamely sokaságához. A közvetlen …

Az ember és a tárgyi világ közt mindig ott áll a többi ember, lényegében a társadalom egész története. Sokkal többet tudunk olyan dolgokról, amelyeket soha nem láttunk, amelyekről csak hallottunk vagy olvastunk. A szó ajándéka az egész emberiség gondolataival gazdagít bennünket, mindenki számára megkönnyíti a megismerés útját, mivel megszabadít annak …

Más emberek jelenlétében, a látható társadalmi ellenőrzés feltételei közt alakváltozáson mennek keresztül az ember pszichikus folyamatai – másokká válnak, mint amikor egymagában van. Több személy társaságában más a pszichés hangulat és a bizalmasság foka, mint négyszemközt folytatott beszélgetés esetében. Az embernek más személyek szeme elűtt lezajló viselkedésében általában olyan mozzanatok …

Az érintkezés formája (pl. közvetlen termelési érintkezés), a kifejezés formája (pl. rövid, tárgyi válasz) és ezek tartalma szétszakíthatatlan egységben állnak egymással. Az érintkezés formája mintegy predeterminálja azoknak a beszédbeli és egyéb eszközöknek a jellegét, amelyek révén a gondolatok cseréje megvalósul. A kifejezésformákra óriási hatást gyakorol az érintkezésben levők társadalmi helyzete, …

Az érintkezés lényege szerint mélyen társadalmi folyamat, s ugyanakkor mindig sajátosan személyes jellegű minden embernek saját érintkezési stílusa avagy modora van. Értékorientációjuktól függően az emberek szelektívé viszonyulnak az információhoz: bizonyos dolgokat megjegyeznek és előnyben részesítenek, másokat figyelmen kívül hagynak, egyes emberekkel szívesen érintkeznek, míg másokat elkerülnek. Az emberek között jelentős …