Kezdőlap / Tag Archives: természet (page 4)

Tag Archives: természet

Giordano Bruno

Az olasz Giordano Bruno (1548-1600) ezekből filozófiai következtetéseket vont le, és felfedezte, hogy Naprendszerünk csak egy a sok között, valamint azt is, hogy a világegyetemet „belső (fizikai) erők” mozgatják. A végtelen világmindenségben ugyanilyen örök törvények uralkodnak. Bátorságáért, amivel tanait nyilvánosságra hozta, az inkvizíció üldözte, fogságba vetette, végül máglyahalállal büntette. Galileo …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kopernikusz világrendszere

A reneszánsz kor legkiemelkedőbb természettudományos felfedezése – a heliocentrikus világnézet megalapozása – Mikolaj Kopernikusz (1473-1543) lengyel kanonok, orvos és csillagász nevéhez fűződik. Kopernikuszt számos csillagászati megfigyelése meggyőzte arról, hogy a Ptolemaiosztól származó geocentrikus világkép hamis, és ezért azt heliocentrikus (görög : Héliosz = Nap) világfelfogással helyettesítette. Szerinte a világmindenség középpontjában …

Érdekel a cikk folytatása? »

Leonárdo da Vinci találmányai

Leonardo megépítette egyes repülőmodelljeit, arról azonban nem tudunk, hogy repült-e velük. Siklórepülései biztosan sikeresek voltak. Említésre méltók Leonardo nagyszerű várostervei, a különböző szinteken vezetett utakkal, föld alatti csatornázással, a nagy városcentrumok közelében lévő kis lakóvárosokkal. Ezekre a gondolatokra akkor jutott, amikor látta a pestis szörnyű pusztítását a sűrűn lakott, rendkívül …

Érdekel a cikk folytatása? »

A minimumelv és a megmaradási elv

„A természetben lejátszódó folyamatok mindig a lehető legrövidebb úton mennek végbe – írja Leonardo -, és minden impulzus örök életre törekszik. .. Egyetlen impulzus sem tud azonnal megszűnni; a mozgás során emésztődik fel.” Ezzel Leonardo felismerte a„minimumelvet” és a„megmaradási elvet”. A hidrosztatikában a közlekedőedények elvét egyidejűleg két különböző fajsúlyú folyadékra …

Érdekel a cikk folytatása? »

A tapasztalat sohasem térít rossz útra

Leonardo az emberiség ősi vágyát is megkísérelte valóra váltani : olyan szerkezetet próbált építeni, amely egyszeri meglökés után örökké mozgásban marad, és eközben munka végzésére is képes – tehát örökmozgót vagy latinul perpetuum mobilét szeretett volna csinálni. Akkoriban nem tudták, hogy mindenféle mozgásban a mechanikai energia egy része súrlódás következtében …

Érdekel a cikk folytatása? »

Leonardo da Vinci

Vinci (1452-1519), az olasz festő, szobrász, építész, író, természettudós és matematikus volt. Műveinek nagy részében évszázadokkal megelőzte korát. A fizika területén függetleníteni tudta magát a megmerevedett dogmáktól és a szentírásként tisztelt tanoktól, s a természet előítélet-mentes, objektív megfigyelésére törekedett. „A Nap nem mozog – írta többek között -, miként a-Föld …

Érdekel a cikk folytatása? »

A természettudomány újjászületése

A feudalizmus korának tudósai között voltak vakmerő szellemek is, akik dacolva az egyház üldözéseivel, azon fáradoztak, hogy a tudományt új gondolatokkal és felismerésekkel gazdagítsák. Egyikük Roger Bacon angol szerzetes (1214-1294) volt, aki az oxfordi egyetemen tanított. Szembeszállt azzal, hogy a természettudományokat a teológia irányítsa. Bacon minden igaz tudomány legfontosabb feltételének …

Érdekel a cikk folytatása? »

A tudomány ezeréves álomba merül

A germán őstársadalmi viszonyok szétesésével és a nyugat-római birodalom bukásával az ötödik évszázadban Nyugat- és Közép-Európában új társadalmi rendszer alakult ki: a feudalizmus. Ez a társadalmi rendszer az uralkodó osztály, a hűbérurak magántulajdonán, a földbirtokrendszeren alapult, és a földet az alárendelteknek vagy a jobbágyoknak, a világi vagy egyházi hűbéruraktól függő …

Érdekel a cikk folytatása? »

Héron fedezte fel a porlasztókészüléket

Szintezéshez vízszintezőt és mérőcsavart készített, íveket és boltozatokat tervezett a perspektíva törvényeinek felhasználásával, teljes útbaigazítást adott az aknamélyítés alapján történő alagútépítésre. Az útmérő (taxaméter) is tőle ered. Héron néhány találmányát az alexandriai papok hasznosították: így az olyan templomajtót, amely az áldozati tűztől felmelegedett levegő hatására, látszólag önműködően nyílt, majd záródott; …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Héron-labda és a kút

Napjainkban a különböző fajta szórópalackoknál (porlasztóknál) alkalmazzuk. Lényege, hogy az üvegben lévő folyadékra túlnyomást fejtünk ki – vagy úgy, hogy az üvegbe belenyúló csövön keresztül levegőt fújunk az üveg felső részébe, vagy a folyadék felszíne feletti térbe sűrített levegőt vezetünk. Héron-féle kút Héron fedezte fel a szívócsövet (szifont) is. Ez …

Érdekel a cikk folytatása? »