Tag Archives: tudat

Az élet általános alapelvéből a lélek – avagy szellem – a tudat sajátos alapelvévé válik. A lélekben elkülönül az élet, az élmény, illetve a megismerés, a gondolat, a tudat. Descartes nem használja a „tudat” terminusát, mert azonosítja a tudatot a gondolkodással. Gondolkodáson érti „mindazt, ami oly módon megy bennünk végbe, …

Descartes volt az, aki a legnagyobb hatást gyakorolta a tudat problémájának kidolgozására az újkori filozófiában. Véleménye szerint a tudat téren kívüli szubsztancia, amely csak az tit szemlélő szubjektum számára adott, s amely megvalósítja a valóság megismerésének folyamatát. Descartes minden belsőleg tudatosítható pszichikus jelenséget gondolkodásként jellemzett és szembeállított az érzelmekkel. Arra …

A kapitalista társadalmi formáció kialakulásával és kibontakozásával, a magánvállalkozás és a személyes kezdeményezés előtérbe kerülésével létrejön az immár véletlenszerű jelleget öltött dologi viszonyok világától való „személyes szabadság” illúziója. Tudatossá válik a személyiség és a lényegi szellemi erőit valóságosan kifejező alkotó tevékenység társadalmi értéke. A polgári társadalom születésének korszakában megy végbe …

Az antik felfogás jellemző sajátossága, hogy a pszichikumot mind anyagában, mind megszervezettségének módjában a kozmosz életének tükröződéseként, azaz lényege szerint passzív folyamatként értelmezi. Bármit is gondoljon s érezzen az ember, esze és szíve felett az istenek uralkodnak, ezek cselekedetei viszont a sorsnak vannak alárendelve. Azokban az esetekben pedig, amikor az …

A természetfilozófusok és orvosok munkásságának pozitív eredményeit, az emberek pszichikus tevékenységének konkrét megismerése során általuk felhalmozott tapasztalat egészét a görög antikvitás legnagyobb filozófusa, Arisztotelész általánosította. „A lélekről” című speciális értekezésében foglalkozott a pszichikum különböző aspektusainak elemzésével. Arisztotelész értekezéseiben számos olyan gondolattal találkozunk, amelyek mind a mai napig megőrizték jelentőségüket – …

A lelket hol levegőnek, hol tűznek, hol pedig a legparányibb atomok mozgásának tekintették. Szókratész nyomán Platón az, aki kialakítja az eszmeinek, mint az anyagi ellentétének, mint önálló lényegiségnek a fogalmát. Ily módon, azzal egyidejűleg, hogy Démokritosznál megfogalmazást nyer a pszichikumról szóló materialista tanítás, elnyeri klasszikus alakját az idealizmus irányzata is. …

A lelki világ jelenségeit vagy úgy képzelték el mint anyagi részecskéket, vagy mint magasabb rendű szellemi erőt (logoszt avagy nouszt). Például Anaxagorasz szembeállította a nouszt mindazzal, amely anyagi, s amelyet szerinte csak a nousz alakít át tehetetlen káoszból cselekvően mozgékony és elrendezett kozmosszá. Az atomisták felfogása szerint a lélek kis …

Hérakleitosz szerint a lélek a tűzzel rokon. A tűz a Ielkesült, bölcs és nemes, a víz az alacsonyrendű alapelv. A lelket, amelyben túlsúlyban van a tűz, száraznak nevezi. „A száraz lélek a legbölcsebb és legkiválóbb.” Ha visszatér a nedves állapotba, a lélek elpusztul, nedvessé válva pedig elgyengül. „A felnőtt férfit, …

Az úgynevezett animizmus létrejöttével kialakul az az elképzelés, hogy minden dolog – tőle magától bizonyos mértékig elválasztott – lélekkel rendelkezik. A lélek avagy lélegzet, továbbá az értelmi és érzelmi tulajdonságok, Homérosz embereinél például, külön szervekben nyernek lokalizációt, az értelmi tevékenység elsődlegesen a rekeszizomban, az érzelmek a szívben, a lélek a …

A materializmus mindig harcot folytatott e nézetek ellen, s velük szemben azt állította, hogy az ész nem lehet a világ demiurgosza, mivel maga nem más, mint a világ legmagasabb szervezettségi formájának a terméke. A Marx előtti materializmus, amely teljes joggal vetette el a tudatot sajátos, az anyagi világgal szembenálló szubsztanciaként …