Kezdőlap / Önismeret / Az újkori filozófia

Az újkori filozófia

A kapitalista társadalmi formáció kialakulásával és kibontakozásával, a magánvállalkozás és a személyes kezdeményezés előtérbe kerülésével létrejön az immár véletlenszerű jelleget öltött dologi viszonyok világától való “személyes szabadság” illúziója. Tudatossá válik a személyiség és a lényegi szellemi erőit valóságosan kifejező alkotó tevékenység társadalmi értéke. A polgári társadalom születésének korszakában megy végbe az európai filozófiában az átmenet a lélek fogalmától a tudat kategóriújához. Ezt nemcsak az emberi “Én” természetébe való elméleti elmélyedés kíséri, hanem – az esetek egy jelentékeny részében – a szellemi alapelv abszolutizációja is. A szellem az idealista világnézet rendszerében úgy jelenik meg, mint ami a fizikai valóságnál nagyobb bizonyossággal bír.
Az újkori filozófiára jellemző az ember és az emberi tudat problémáinak individualisztikus megközelítése. Például Fr. Bacon a társadalmi-kulturális hagyományokat elsősorban “idolumok” gyanánt fogja fel, amelyektől meg kell szabadulni ahhoz, hogy helyes irányt adhassunk a gondolkodásnak. A kor zászlajára a kritikai kétely eszméje kerül. Az ember individualisztikus felfogásának eredményeként azonban súlyosan alábecsülik a tudat társadalmi-kulturális előfeltételeinek s történeti fejlődésének jelentőségét. Ez, természetesen, nem jelenti azt, hogy teljesen figyelmen kívül hagyták volna a tudat társadalmi természetét, amelyet bizonyos mértékig már Arisztotelész is számításba vett. amikor az embert politikai állatnak nevezte.
A XVll-XVIIL században élénk vita tárgyát képezte az a kérdés, hogy mi az ember viszonya a társadalomhoz, a kultúrához és az államhoz. A társadalmi tényezőket azonban gyakran csak az individualisztikusan értelmezett személyes tudat pusztán külsődleges kiegészítésének tekintették. E tényezők szerepét vagy arra redukálták, hogy zavarják a valóság helyes képmásának kialakulását a tudatban, vagy pedig ismereteink forrásaként fogták fel őket.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Az ember társas lény

Az érintkezés formája (pl. közvetlen termelési érintkezés), a kifejezés formája (pl. rövid, tárgyi válasz) és …

Hozzászólás