Jegyei: izmos testű kígyó, feje jól elhatárolt, háromszögű vagy szívalakú, az orr csúcsán feltűnő, lágy szarvacskája van. Pupillája függőleges állású, testpikkelyei ormósak, farka rövid. Színezete figyelemre méltóan változatos: lehet fehéres-, világos- vagy sötétszürke, sárga, olajzöld, barnás vagy téglavörös. Hátán egy keskenyebb vagy szélesebb, cikcakkos vagy hullámos szalag fut, amely a …
Érdekel a cikk folytatása? »Áspis vipera Vipera aspis életmódja
Az Áspis vipera szeret napozni, de amennyiben napozóhelye túlságosan felmelegszik (az áspis vipera kb. 37 %-ot visel még el), félárnyékot keres magának, viszszahúzódik rejtekére, vagy portyázni indul. Ha útja nagy kiterjedésű, viszonylag hűvös, árnyékos részen vezet át, teste gyorsan kihűl. Ilyenkor igyekszik olyan napos helyet találni, ahol újra felmelegedhet. Hogy …
Érdekel a cikk folytatása? »Áspis vipera Vipera aspis jellegzetességei
Jegyei: közepes termetű vipera, háromszögletű feje jól elválik a nyaktól, szeme sárga vagy barnás, pupillája függőlegesen metszett, orrcsúcsa enyhén felhajlik, pikkelyei ormósak, farka rövid. Alapszíne lehet világosszürke, szürkésbarna, sárgás, barna vagy téglavörös. Mintázata többnyire sötét, ferdén elcsúsztatott keresztfoltokból áll. Néha ezek zegzugos vagy hullámos hátszalaggá állnak össze, amely viszont szaggatott …
Érdekel a cikk folytatása? »Keresztes vipera Vipera berus táplálkozása
Tápláléka: elsősorban rágcsálókat fogyaszt, de helyenként a gyepi béka, másutt az elevenszülő gyík vagy a cickányok képezik fő táplálékát. Rendszerint lesben áll, de portyázni is szokott, a felszínen és a föld alatti járatokban egyaránt. Ha észrevett egy pockot, igyekszik lassan megközelíteni. Marás után többnyire elengedi, és megvárja, amíg hat a …
Érdekel a cikk folytatása? »Keresztes vipera Vipera berus életmódja
Életmódja: reggel általában már akkor előjön rejtekéről, amikor még hideg van, és nem is süt a nap. Ilyenkor lassan megszokott napozóhelyére csúszik, és gyűrűkbe tekeredve vagy testét hullámokba rendezve várja az első meleg sugarakat. Amint feltűnik a nap, testét ellapítja, hogy a lehető legtöbb fény érje. Addig pihen így, amíg …
Érdekel a cikk folytatása? »Keresztes vipera Vipera berus jellegzetességei
Jegyei: izmos, vaskos testű kígyó, feje csak kissé különül el a nyaktól, feltűnő, vöröses szemének pupillája függőleges állású. pikkelyei ormósak, farka elég rövid. Háta fehéres-, ezüst- vagy világosszürke, de lehet sárgás, vörhenyes, rézszínű vagy fekete is. Fején gyakran X alakú vagy ahhoz hasonló jegy látható, szemétől pedig sötét csík fut …
Érdekel a cikk folytatása? »Parlagi vipera Vipera ursinii táplálkozása
A Parlagi vipera igen óvatos, a föld legkisebb rezdülésére (amelyet a lépkedő embertől több méterre megérez) elillan rejtekére. A parlagi vipera március-áprilisban fejezi be téli pihenőjét. Rögtön ezután vedlik, majd májusban párosodik. Többnyire 4-6, ritkábban akár 8-15 utódját szeptemberben szüli meg. A fialás után a nőstény teste beesett, bőre szinte …
Érdekel a cikk folytatása? »Parlagi vipera Vipera ursinii jellegzetességei
Jegyei: kicsiny, de robusztus alkatú vipera. feje alig különül el a nyaktól, szembogara függőleges hasítékú, pikkelyei ormósak, farka rövid. Háta a szürke és a barna különféle árnyalataival színezett; mintázata szalmasárga alapon nem túl széles, kávé- vagy feketésbarna, feketével szegett cikcakkos hátszalagból, valamint nagy sötét oldalfoltokból áll. A fej felső oldalán …
Érdekel a cikk folytatása? »A Hegyesorrú és a Viperasikló
Hegyesorrú sikló Elaphe scalaris Jegyei: nagyméretű, karcsú sikló, feje alig válik el a nyaktól, szembogara kerek, pikkelyei a testén simák. A kiszínezett álla tok sárgásak, sötétbarnásak vagy vörhenyesek, hátukon két többé-kevésbé feltűnő, sötét csík fut végig a farok csúcsáig. Hasuk fehéres vagy sárgás. A fiatalok színezetét I. a lenti ábrán. …
Érdekel a cikk folytatása? »A Fitosorrú és a Hegyi vipera
Fitosorrú vipera Vipera latasti Jegyei: közepes méretű vipera, feje jól elkülönül a nyaktól, lágy orrszarvacskája van és ormós pikkelyei; szembogara függőlegesen metszett. Háta és oldala világosszürke, sárgásszürke, vörös- vagy sötétbarna. Hátszalagja szaggatott vagy hullámos, többnyire széles, a hímeknél általában feketés vagy fekete, a nőstényeknél szürke vagy barnás. Oldalán sötét foltok …
Érdekel a cikk folytatása? »