Csontdaganatok

A daganat a szervezet maradandóan megváltozott sejtjeiből felépülő kóros szövetburjánzás. Növekedése a kiváló ok megszűnte után is folytatódik. A daganat nem illeszkedik be a szervezet egységébe, sőt bizonyos mértékben független a szervezet élettevékenységétől.
Ha a daganat szövete az eredeti szövethez hasonló, homológ, ha eltér az anyaszövettől, heterológ daganatról beszélünk.
A daganatsejt a véráram útján primer kiindulási helyétől távol is megtelepedhet, és ott áttétet adhat.
A jóindulatú daganatok lassan növekszenek. Növekedésük helyhez kötött, a szervezetben szétterjedésre nem hajlamosak, áttétet nem adnak. Sejtjeik az anyaszövethez hasonlóak.
A rosszindulatú sejtburjánzás megnevezése a tumor alapszövet sejtjei alapján történik.
A jóindulatú csontdaganatok elhelyezkedésük és szövettípusok szerint különbözőek. A nem ossifikálódó csont fibróma kötőszövet-alapú, többnyire a csonthártya kötőszövetéből kiinduló daganat. A csont a tumor területén felpuhul. A tumor elsősorban gyermek- és fiatalkorban gyakori. Rendszerint a combcsontban vagy a csípőcsonton alakul ki.
A tumor fájdalmat nem okoz, területén azonban külső erőbehatás nélküli törés alakulhat ki.
Kizárólag az állkapocs-csontban képződő, kötőszövet alapú daganat. A kötőszövet csontos elemeket is tartalmaz, elcsontosodik. Az érintett helyen kemény duzzanat képződik. A tumor elsősorban gyermek- és ifjúkorban jelentkezik.
Osteoma
Az osteoma a környezetétől élesen elhatárolódó, csontszövetes alapú daganat. Rendszerint a koponyacsontokon és az orrmelléküregekben keletkezik. Főként felnőttkorban jelentkezik. Az osteoma elhelyezkedésének és nagyságának megfelelően különböző tüneteket okozhat. Például fejfájás, látás- és halláskárosodást, bénulást.
A jóindulatú osteoblastoma viszonylag ritka. Rendszerint a csigolyákból indul ki, jóllehet bármely csonton létrejöhet. Elsősorban gyermek- és ifjúkorban jelentkezik, tíz-húsz éves kor között. Ha a tumor összenyomja a gerincvelőt, súlyos fájdalmat, idegrendszeri tüneteket, érzészavart, mozgáskiesést, bénulást okozhat.
Osteoid osteoma
Az osteoid osteoma az osteoblastomához hasonló daganat. A csöves csontokban növekvő daganat mérete általában nem haladja meg a két centimétert. Rendszerint gyermekkorban jelentkezik.
Chondroma
A chondroma viszonylag gyakori, porcszövetalapú daganat. Bármely csonton kialakulhat. Növekedése lassú, panaszokat csak a nagyméretű, rossz helyen növekvő daganat okoz. Az ideget, eret nyomó tumor súlyos szövődményeket okozhat.
Chondromixoid fibróma
A nyákos kötőszövetes és porcos alapú chondromixoid fibróma a csöves csontokon, főként a combcsonton, a sípcsonton és a szárkapocs-csonton növekszik. Elsősorban fiatalkorban jelentkezik.
Chondroblastoma
Porszerű szövetből és meszes lerakódásokból áll. A csontok ízületi végein, általában a felkaron, a térden és a csípőn képződik, főként fiatalkorban.
Juvenilis csontciszta
A hosszú csöves csontok végén, főként a térden fejlődő daganat. Általában a növekedési időszakban alakul ki. Fiúknál gyakoribb, mint lányoknál.
Aneurizmás csontciszta
A hosszú csöves csontok végén, vagy a csigolyatestekben kialakuló üregrendszer. A csigolyák károsodása idegrendszeri tüneteket, bénulást okozhat.
A csontdaganat röntgenvizsgálattal és a daganatból vett szövetminta kórszövettani vizsgálatával diagnosztizálható. A tumor típusa a szövettani lelet alapján határozható meg.
A jóindulatú daganatok műtéti úton eltávolíthatók. Ha a daganat idegrendszeri károsodást nem okozott, a gyógyulás maradéktalanul.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Skarlát

A skarlát lázzal járó fertőző, sőt ragályos betegség, amelyet jellegzetes bőrkiütés kísér. ehhez gyakran társul …

1 hozzászólás

  1. 1 hónapja tudtam meg, hogy a 16 éves cicámnak állcsontdaganatja van. (Nehezen rágott, olykor véreset nyálzott, ) „Azonnal altassam el!” – tanácsolta az állatorvos. De evett, mozgott, – nem tudtam rászánni magam.
    Két hét múlva kikopaszodott a fél pofája, de evett. Azóta, kb.3 naponta nagyon erősen vérzik a szája. Szegénykét, ilyenkor teljesen le kell mosni, feje, teste tiszta vér lesz. (A daganat a szájüregben is egy nem gyógyuló sebet okozhatott.) Ilyenkor panaszosan nyávog és segítséget kérően mászik az ölembe. Aztán, ha elállt a vérzése, megint a „régi”. Járkál, jó étvággyal, szinte vadul eszik.
    Hát, nem tudok dönteni.

Leave a Reply