LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A sikeres államvizsgák után jöhet az ünneplés és az örömmámor. De vajon meddig tarthat ez?
Elég sajnálatos dolog, de rövid időn belül a friss pályakezdőnek szembesülnie kell, hogy sehová nem akarják felvenni tapasztalatlansága vagy kora miatt. Évek kemény tanulása veszik szépen lassan kárba.
Az első dolog, amit mindenkinek meg kell tenni, ha nem talált magának előre valami munkahelyet, hogy elmegy és felveszi a kapcsolatot a munkaügyi központtal. Az esetek döntő részében ez csak formalitás és a tb miatt történik, hiszen munkát nem fognak tudni adni. A diplomás munkanélküliek túlképzettnek számítanak, de nem elég tapasztaltnak, hogy bármi normális munkát kapjanak.
Ezek után szépen telnek a hónapok, ha valaki vett fel hitelt a tanulmányaihoz, azokat természetesen el kell kezdeni visszatörleszteni, de munka még mindig sehol. Elkezd az ember alább adni, egyre jobban és jobban. Amit még tehet a munkaügyin és az álláshirdetések bújásán keresztül, hogy elmegy és házal. Felkeres cégeket és otthagyja az önéletrajzát, hátha lesz valami. Még ha csekély is az ilyen helyeken a valószínűsége, de friss diplomásunk ilyenkor már hisz a csodákban is.
Mikor valaki eléri a legelkeseredettebb fázist, akkor már nincs mit tegyen, elvállal egy akármilyen fizikai munkát vagy jobb esetben talál egy helyet ahol ingyen gyakornokként dolgozhat. Szörnyen hangzik, de már az is maga a megváltás, ha ingyen végezheti a munkát, így lesz amit beírhat majd az önéletrajzába, és hát az is csak tapasztalatnak számít.
Egyszóval tehát akik nem születnek jó helyre, nincsenek meg a kapcsolataik azoknak friss diplomával szinte semmi esélyük belépni a nagybetűs életbe. Mire végre lenne is munka addigra a tudás kopik meg. Ez egy ördögi kör, amelyből nehéz kitörni. És vajon a szülők meddig képesek támogatni csemetéjüket?
