Hédervár

A XII. században a magyar király hívására érkező Héder lovagról elnevezett Hédervár kivételes ezen a tájon: a XVI. században már állt a mai kastély magját adó épülettömb. A barokk Szent Mihály – templom (1681) a vörös márvány keresztelőkút tanúsága szerint régebbi eredetű. Gótikus medencéjén a címerrészlet utalás arra, hogy készíttetője az ország nádoraként használhatta a hármas halomból kinövő kereszt címerelemét. A Boldogasszony – kápolnát a XIII., más vélemény szerint a XV. század első felében emelték., későbbi átépítésekor díszes ún. lorettói kápolnával bővítették. Ma a XIX – XX. század fordulóján kialakított, de a középkor szigorúságát árasztó templombelsőbe lépünk – Khuen – Héderváry Károlynak köszönhetően. A kápolna közelében a 14 méter magas, 710cm kerületű mocsári tölgy két évszázados. Elpusztult részeit cementtel pótolták, értékét információs tábla mutatja. A nyugati országhatár forgalmas közúti határátkelője és vasúti határállomása Hegyeshalom. Temploma a falu nevéhez méltóan kis halmon áll. Támpillérekkel megtámasztott, gótikus ablakokkal áttört torony rejti a kőbordás szentélyt, amelyet a közelmúltban kibontottak. Akkor a XVIII. századi, Szent Bertalant ábrázoló oltárképet a hajó másik végébe helyezték. Így most az – egyedi módon – a hívek mögött van.
A középkorban készült “fogfájós Krisztus” szobor érdekes módon került a bejárati ajtó fölé. A templom a XVIII. századi bővítésekor építőkőként használták, s mivel nehezen tudták a falba illeszteni, az egyik kezét levágták.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Miként vált a Lillafüredi kisvasút Miskolc egyik turisztikai látványosságává

1924 májusában korlátoltan, de megindult a személyforgalom szállítása a Lillafüredi kisvasút által. Ennek a fellendülését …

Hozzászólás