Kezdőlap / Önismeret / Szellemiség / Hiszek az anyagban

Hiszek az anyagban

Talán ellentmondásosnak tűnhet a címben a hit, és az anyag, de azért vizsgáljuk meg jól, mert tényleg erről van szó.
Aki azt mondja, csak az létezi, amit lát, azaz az anyag, az is a hitére támaszkodik. Nem is tehetne mást, mint hogy hisz, hiszen magát az anyagot sosem látta még senki. Látunk asztalt és széke, párnát, autót, házat, papírt, de az anyagot magát nem. Az utolsó, legkisebb részt nem találtuk még meg, és egyre több fizikus állítja, nem is fogjuk, mert mindig csak egy alstruktúráját vagyunk képesek felfedezni a legkisebb elemi részecskének.
Az ember azonban nem alapvetően működik így, ez így alakult a történelem során. Hisz a középkort a papok irányították, az egyház szerepe hatalmas volt, nem volt olyan, hogy valaki ne legyen hívő, ne járjon templomba. Isten földi helytartói voltak, akik prédikáltak, akik közvetítették egy másik világ szabályait felénk, a mennyország szabályait, Isten igéit és parancsait. Imádkoztak reggel és este, evés előtt, imádkoztak gyermek reményében, gyógyulás reményében, bőséges termés reményében. Ha pedig valami bűnöset követtek el, akkor kétszer annyit imádkoztak, és az ördögre fogták. A világot a spirituális erők mozgatták, és mindenki elhitte, hogy ez így van, és így volt jó.
A XIV. század környékén jutottak el a felismerésig, és bukott meg az egyház “egyeduralma” az emberek mindennapjai felett. Rájöttek ugyanis, hogy a papok “bort isznak, és vizet prédikálnak”. Megrémültek ettől, mert a Bibliát csak Isten földi helytartói közvetíthették feléjük, az emberek maguk nem tanulmányozhatták. Luther Márton volt az, aki követőivel fellázadt, és el akart szakadni a kereszténységtől. Kimondták azt, amit már mindenki látott, hogy a papok elbuktak lefizethetőségük miatt, és követelték az emberek szabadságát az egyház hatalma alól.
Új egyházak jöttek létre, és az emberek maguk tanulmányozhatták a Szentírást. A lázadás sikeres volt, az emberek alig merték ezt elhinni, és az árát is bőségesen megfizették, és fizetjük ma is. Hisz a papok megbuktak, azok az emberek, akik megmondták, mi helyes, és mi nem, az emberek elvesztették biztonságérzetüket, felmerült bennük a kérdés, hogy ha a közvetítő csaló, nem lehetséges e, hogy a közvetített is hamis? Hiszen aki ilyen elvetemült, az hazudhat is akár. Kiderült, hogy a Föld kering a Nap körül, nem fordítva.
Elvesztettük a biztonságérzetünket, már nem volt otthonos a bolygó számunkra. Új irányvonalak kellettek, ami szerint lehetett élni, kellettek az új válaszok arra, hogy mi a lét, miért élünk, mi van a halál után. Épp ezért küldtük ki akkor tudósainkat, felfedezőinket, hogy kutassanak, és szolgáljanak válaszokkal. Ám ez nem ment egyik napról a másikra, ezért mit csináltunk? Berendezkedtünk. Elkezdtük otthonossá tenni az idegen világot, saját szabályok szerint, egyre kényelmesebben éltünk.
Mára pedig tökéletesen felborult a világ. Már csak az számít, amit akkor átmeneti megoldásként alkalmaztunk, a jólét, a kényelem, ennek nevében pusztítunk ki őserdőket, rombolunk, tesszük tönkre Földünket. Túl jól sikerült a figyelemelterelés.
Azonban észrevehető, hogy ma már ébredezünk. Kezdünk rájönni, hogy kell, hogy legyen valami több, valami átfogó, ami értelmet ad mindennek.A kérdés már csak az: ugye nem késő?

Ezt mindenképpen olvasd el!

A felvilágosodás

Olyan összetett eszmetörténeti korszakként íródott a történelembe, melyen belül a fő húzó erőt a filozófia …

Hozzászólás