LifePress Életmód magazin
Hőseink 2003-ban felvettek egy szép nagy kölcsönt, mert lakást akartak vásárolni. A hitel majdnem tízmillió forint volt. A törlesztés részletei havonta 61.000 forintot tettek ki. Tekintve, hogy ez a hitel forintban keletkezett, az elmúlt években a törlesztendő részlet csak 65.000 forintra emelkedett. Ami a legbosszantóbb volt számukra, az a számlavezetési díj, mely havonta 15.000 forintot tett ki. Ettől függetlenül a piacon nem találtak olcsóbb lehetőséget, bár eljátszottak a gondolattal, hogy a 65.000 forintos havi teher helyett csupán 50.000 forintot kell kikalkulálniuk. Ez azonban csupán álom maradt.
Az évek kegyesek voltak hozzájuk, és sikerült egy kis pénzt félretenniük. Csak gyűjtögettek, és spóroltak, és hét év múltán elérkezettnek látták az időt, hogy a hitel futamidejének végét egy kicsit közelebb hozzák a valósághoz.
Válság ide, válság oda, az összegyűjtött pénzt elvitték a bankba, ahol az ügyintézők felhívták a figyelmüket egy rendeletre, amely pont akkor állt változtatás alatt. Megbeszéltek egy új időpontot, hátha a törvénykezés az ő oldalukon áll majd, ugyanis a változtatás az előtörlesztők, és/vagy végtörlesztők plusz költségeit hivatott törölni. Erről azonban még nem tudott senki semmilyen pontos információval szolgálni.
Hőseink az új időpontban visszatértek a pénzintézetbe, ahol a legnagyobb döbbenetükre a következő hírekkel várta őket az ügyintéző:a rendelet azokra a hitelfelvevőkre vonatkozik, akik a válság ellenére, annak kellős közepén vették fel a hitelt, és annyi pénzt tudtak spórolni, hogy azonnal ki is fizessék az egész hitelt. Ezen adósok plusz költségeit törölték.
Hol itt az igazság? A válasz: sehol! Néhány dolgot tudomásul kell vennünk. A pénzintézet nem jótékonysági intézmény, és csak magunkkal szúrunk ki, ha nem jól választjuk meg hitelünk kondícióit. Arra pedig egyetlen pillanatig se számítsunk, hogy a törvénykezés, vagy a mindenható egy varázsütéssel eltörli terheinket.