Kezdőlap / Társadalom / Történelem / Hol volt Attila hun király székhelye

Hol volt Attila hun király székhelye

Nemrég egy különös levél került elő egyik vidéki levéltárunkból, amely alapvetően befolyásolhatja a hun uralkodó szálláshelyének további kutatását. 1792-ben egy különös levél érkezett Jászberénybe az akkori Jászkun Kerület székhelyére. Az iromány Szepes vármegyéből jött feladója pedig nem más mint a megye alispánja Horváth Imre. Egyik pártfogoltja kérését tolmácsolta a kerület elöljárói felé, amelyben egy készülő könyvhöz kért segítséget amely Magyarország régi területét mutatja be és természetesen kitér arra is, hol volt Attila palotája. Nos a levél mellé elküldték Priscos rétor útbeszámolójának latin nyelvű kivonatát és egy térképet ahol ez alapján bejelölték a követség lehetséges útvonalát.
Priscos rétor az egyetlen aki járt Attila udvarában, és élményeit írásban (igaz töredékesen) hagyta az utókorra. Az eredeti szöveg nagyon hiányosan került elő, átírva, kijavítva és ezt egyes történészek a nagy császár Bíborbanszületett Konstantin rovására írják. Priscos munkája több kiadást is megért de vélhetően a most előkerült 18.század végi szöveg a legelső források egyike. Miről is szól Priscos elbeszélése? 448-ban vagyunk amikor követek indulnak el Konstantinápolyból a Keletrómai Birodalom fővárosából, hogy a hun király színe elé járuljanak. Priscos ugyan nem ad egyenes választ melyik évszakban jöttek a hunok földjére, de a leírásokból arra lehet következtetni nyáron történt az utazás. A nagy krónikás nem említ a hunok földjén helyneveket de leírja a folyókat ami alapján már többen kísérletet tettek Attila szálláshelyének rekonstruálására. Miután átkeltek a Dunán útjuk három nagyobb folyón is átvezetett amelyek neveit a görög történész megemlít. . Nos ezek a folyónevek az egyetlen támpontok és egyben a nagy tévesztések forrásai. Priscos három folyó nevét említi ezek a Drecon, Tigas Tiphisas. Mely folyóknak felelnek meg ezek az 1792-es forrás értelmezése szerint ? Mindjárt itt van a Drecon. Az akkori értelmezés szerint ez hun nyelven Dereka. Tehát a görögök átkeltek a több oldalágra szétváló Temesen, amelyet az akkori elnevezés Temes Derekának ismert. A másik a Tiga vagy Tega, melynek első betűjét elírták így ez a Béga lehet. A Tiphisas alatt pedig nem a Tiszát kell értenünk, hanem a Marost.
Priscos a következő sorrendben írja le a folyókat Drecon-Temes, Tigas-Béga, Tiphisas-Maros. Salamon Ferenc 1881-ben a Századok nevű folyóiratban egy tanulmányt jelentetett meg , Hol volt Attila főszállása címmel. Nos ő már a neveknek más jelentését adja, itt a Drecon-Karas, a Tiga-Tisza, Typhésas-Temes. Ezen értelmezés szerint tehát a görögök átkeltek a Tiszán. Pedig nem lépték át csak a közelben lévő fejedelmi udvarba mentek. Így már érthetőbbé válik miért a Tiszántúlon vélték felfedezni a nagy király székhelyét néhány évszázaddal korábban. A forrás a helyet is megnevezi ez pedig Bánhalma ma Kenderes város településrésze. Nos igaz, hogy ezen a helyen a régészek még nem találtak hun korból származó leletet. De miért éppen Bánhalmánál vélték megtalálni Attila szálláshelyét. Most vegyük elő hazánk legrégibb nyomtatott térképét, amelyet a köznyelv Lázár Deák térképeként ismer. A magyar származású Lázár Deák térképe hadászati célból készült 1541-ben. Nos ezen már ábrázolják Bánhalmát, mégpedig úgy, hogy az egész Alföldön ez az egyetlen halomra épült település. De miért éppen ezt ábrázolta térképészünk. Hiszen kunhalmok sokasága övezte még akkor az egész alföldi tájat. Vagy talán ebben a korban még élt egy monda a nagy király székhelyéről amit a térkép készítője ismert és akaratlanul is bejelölt alkotásában. Ezek a halmok nem a képzelet szülöttei , hiszen a mai napig léteznek, igaz némelyik megcsonkított állapotban. A halmok elismert szakértője Tóth Albert felmérése szerint Kenderes-Bánhalma határában két jelentősebb kunhalom is található.
Az egyiket úgy nevezik a Bán-halom, a település nyugati részén emelkedik a magasba. A 99 méter magas halom mellett vezetett el az egykori Sóút, ahol a 18.század végén sószállító szekerek százai döcögtek. A másik hasonló magasságú halom a Kő-halom elnevezést kapta, valószínűleg a tetején álló egykori kőépületről. Csak úgy megjegyezzük nem ez lehet amit a korabeli „írástudók” Attila fürdőjének véltek? Régészeti lelet nem bizonyítja a hunok ittlétét. Tegyük azért hozzá mai ismereteink szerint.
Az utóbbi halomnál avar kori bronz karperecek kerültek elő.
Még nagyobb feltűnést keltettek azonban a másik halomnál (ez a Telek-halom) feltárt avar kori leletek.
A Czebe II. elnevezésű vízátemelő zsilipnél 1953-ban a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság dolgozói csatornázási munkákat végeztek, s eközben régi sírokra bukkantak. Ők értesítették a Szolnoki Damjanich János Múzeum régészeit akik másnap a helyszínre érkeztek igazgatójuk vezetésével. A feltárt három sír egyikéből avar harcos maradványai kerültek elő teljes felszerelésével, díszeivel és lovával együtt. A másodikat már megbolygatták, amikor a régészek az ásatáshoz hozzákezdtek, de a leleteket még össze tudták gyűjteni a földmunkásoktól. A harmadik sírban lévő női csontváz mellett két üveggyöngyöt találtak.
Az első sírban talált nagyszíjvég a hazai és külföldi régészek körében az avar művészetben eddig ismeretlen mintájával méltán keltett feltűnést. Az ábrázolt jeleneten felvonuló harcosokat láthatunk bokrétás zászlórúdra erősített sárkányfigura kíséretében. Az egész tudományos régész társadalom hosszú konferenciákon értékelte ki a nagy szíjvég ábrázolásait. Mert egyedülálló leletnek tartották minthogy valójában az is. Méltatlanul kevés figyelmet szenteltek azonban a Fettich Nándor rajzán 3 számmal jelzett kis díszítésnek. Ez ugyanis nem más mint egy szárnyas griffmadár.
No jó de hát az avarok idejében több ilyen griffmadár ábrázolás is előfordult mondhatná valaki. Nos a Szabolcs megyei Bezdéden feltártak egy honfoglalás kori temetőt ahol az egyik sírból előkerült tarsolylemez egy szárnyas griffmadarat ábrázol. Mivel pedig a griffes-indás minták mind az avarkorban mind a honfoglalás idején előfordulnak a kiváló régész-művészettörténész László Gyula úgy vélte a honfoglalás nem egy időben zajlott le, már az avarokkal érkeztek magyar törzsek a Kárpát-medencébe. Amikor azonban kifejtette a „kettős honfoglalás” elméletét óriási felzúdulás támadt a történészek között. Az utóbbi időben azonban egyre többen vallják, létezik valamilyen hun-avar-magyar kontinuitás. A kép teljessé tételéhez említsünk meg még egy leletet, a huhhoti (Ordon tartomány) hun időkből származó koronát a tetején látható aranymadárban is felfedezhetjük a szárnyas griffmadarat.
Nos a megtalált forrás felvet néhány kérdést . Mi lehet egy korabeli írásos dokumentum vagy útmutató amely a hun király székhelyével kapcsolatban közöl adatokat(?) .
A mellékelt térképen meglepően pontosan bejelölték a követek és a hun király útját. Vajon már azelőtt is próbálkozott ezzel valaki? Ebben az időben még senkinek sem jutott eszébe, hogy Attilát folyómederbe temesse. De az sem, hogy székhelyét Szeged környékére helyezze. Priscos rétor leírása alapján az akkori viszonyoknak és ismereteknek megfelelően próbálták rekonstruálni Attila székhelyét.
Bóna István régész szerint ha Attila sírját keressük az elméletileg számításba vehető temetkezési terület kb. húszezer négyzetkilométer, a Temestől északra, a Kőrösöktől délre fekszik, valószínűleg a Duna-Tisza közének keleti felében. Ilyen uralkodói sírokból egy hektáron ötszáz fér el. A gyanús területen egymilliárd Attila-sír férne el. Természetesen erre a temetkezési helyre is rá lehet bukkanni a véletlen szerencsés jóvoltából, de régészeti eszközökkel keresni tudományos képtelenség.
Ugyanezt a véleményt mondhatjuk ha Attila szálláshelyét keressük. Hiszen Priscos is leírta a nagy király palotája fából épült, kőből csak a fürdőt készítették. Márpedig ezt megtalálni képtelenség. Ettől függetlenül dicsérendő dolog, hogy egyesek a leírás alapján megpróbálják rekonstruálni a hunok épületeit. Annál is inkább mert hitelesen csak Priscos rétor elbeszélésére lehet támaszkodni. Ennek egyik korai (és talán kevésbé átírt) változatát említettük az előző oldalakon. Talán még abból az időszakból amikor népünk történetét nem írta át idegen hatalom.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Járványemlék Pest-Budán

A török uralom után szomorú képet mutatott Pest-Buda közegészségügyi helyzete. Az ostrom következtében a város …

Hozzászólás