LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Amíg csak egy gyermek van a családban, különösen a kezdetekkor legtöbb édesanyának nehéz elképzelni, hogy mi lenn, ha több apróság is lenne körülötte. Az első gyermek a ”trónörökös”, a család középpontja mindaddig, míg nem jön egy pici. Ahogyan a kezdetek idején az anyák szoronganak attól, hogy miként tudják megosztani magukat két vagy több gyermek között, az elsőszülött is szorong amiatt, hogy elveszti anyja szeretetét.
Neki nem csupán azzal kell szembesülnie, hogy anya, apa és a nagyszülők már nem csak vele foglalkoznak, hanem azt is tudomásul kell vennie, hogy osztoznia kell testvérével a szobáján, a játékain s a szülők, rokonság, barátok szeretetén.
Sokféle reakció várható ilyenkor. Életkorfüggő és családfüggő is az, hogy milyen módon reagálnak a gyerekek a „trónfosztásra”. Vannak gyerekek, akik kitörő odaadással fogadják a kistestvért, szeretgetik, büszkélkednek vele, s a féltékenységi kitörések nem látványosak. Ugyanakkor felébrednek, felsírnak éjszaka, visszahúzódóak lesznek, esetleg gyakrabban betegeskednek. Mások hangoskodnak vagy durvák, verekedősek lesznek az oviban. Vannak, akik újra bepisilnek, selypíteni kezdenek, holott eddig már tisztán beszéltek. Nem ritka, hogy újra előkerül a cumisüveg. Egy korábbi életkornak megfelelő viselkedésmintát követnek, mellyel csupán annyi a céljuk, hogy velük is annyit foglalkozzanak, mint a kisbabával vagy, mint velük régen. Néha egészen intenzív kitörésekkel jelzik elégedetlenségüket. Nem ritka a kisebb gyermekkel szembeni verbális vagy fizikai agresszió sem. Ezek a reakciók, ha átmenetiek, tulajdonképpen normális jelenségnek tekinthetők. Időt kell hagynunk a gyermekeknek ahhoz, hogy feldolgozzák az eseményeket.
Annak érdekében, hogy mielőbb kialakuljon ez az egyensúly egészen aprólékosan érdemes elmagyarázni azt, hogy anya hasából nemsokára előbújik az új családtag, de ekkor még pici lesz, beszélni, önállóan járni, enni még nem tud. Játszani sem lehet vele még úgy, mint a barátokkal az oviban. Fontos kitérni arra is, hogy egy időre anya kórházba vonul, s majd együtt jönnek haza a picivel.
A születést követően, ha megoldható, néhány hétig maradjon otthon a nagyobb gyermek, és legyen jelen a család életében. Megnyugtató neki, ha látja, mi történik a kicsi körül, örül, ha segíthet.
Az első időkben nagyon fontos, hogy a pici alvás idejében maradjon a kisebbel inkább az apa vagy a nagymama, s az anya menjen el a nagyobb gyerekkel sétálni. Figyeljünk arra, hogy továbbra is jusson idő az elsőszülöttre. Legyen mindennap olyan időszak, amikor csak ő van, s nincs ott a kicsi. Időközben a nagyobb gyermek megtanulja, hogyan lehet igényeit késleltetni, feszültségeit csökkenteni, szeretetét megosztani, a kisebbeknek pedig természetes, hogy várakozni, osztozni kell, hiszen abba a helyzetbe születnek bele, hogy van már testvér körülöttük. A kistestvérre gazdagabb lesz az egész család, szülők, gyermekek egyaránt.
Ez aranyos volt, tetszett!:) Öt gyermeket nevelünk, és bizton mondom, az egyik legjobb tanács, hogy a nagyot vigye el anyukája gyakran kettesben. Mindegyik gyerekkel megteszem, hogy csak vele szervezek programot, akár csak egy vásárlást fagyival, titkos csokival:)) és sosem voltak féltékenyek egymásra!