LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A tömeg erőszakos fellépése egyik megnyilatkozása annak, amit a pszichológusok tömeghisztériának neveznek. Egy csoport tagjaként az egyén esetenként olyasmit tesz, mond vagy érez, amit egyébként maga is elfogadhatatlannak tart, vagy szabadjára engedi máskor féken tartott érzéseit. Két körülmény megléte szükséges ahhoz, hogy az embereken úrrá legyen a tömeghisztéria. Először is kell egy „szuggerálható állapotban” levő csoport. Másodszor, a csoportra hatnia kell valamilyen ismétlődő „szuggesztiónak”, például jelmondatnak. Az alkohol, a kábítószer és az ütemesen ismétlődő hangok elősegítik, hogy a tömeg szuggerálható állapotba kerüljön. A rátermett vezető megérzi, hogy a csoport mikor kerül a mondanivaló befogadására kész állapotba, és úgy időzíti az ,,üzenetet” – amely gyakran a csoport elfojtott félelmeire apellál – hogy maximális hatást érjen el.
Miért nem segít minden ember a rászorulókon?
Vannak emberek, akik egyszerűen képtelenek átélni a nagy többség számára átélhető érzelmeket. Számukra mások érzelmi vagy testi fájdalma semmit sem jelent. Szerencsére csak kevesen vannak ilyenek. Sokkal gyakoribb, hogy egy máskülönben egészséges gondolkodású, érző szívű ember egy-egy esetben elmulaszt segíteni valakin, aki segítségre szorult volna. A hírhedt Kitty Gennyese-ügyben, amely 1964-ben játszódott le New Yorkban, 38 embernek állt volna módjában megakadályozni egy gyilkosságot, de egyikük sem tette. Minél jobban ismerünk valakit, s minél jobban hasonlít hozzánk az illető, annál inkább a segítségére sietünk. Olyasvalakitől, akit szeretünk, ritkán tagadjuk meg a segítséget. Azt azonban gyakran kétszer is meggondoljuk, hogy egy ismeretlennek segítséget nyújtsunk-e.
