Kezdőlap / Tudomány / Mi szükség van az idegsejtek közti „ragasztóanyagra”?

Mi szükség van az idegsejtek közti „ragasztóanyagra”?

Lévén az idegsejtek az agy információ feldolgozó képességének letéteményesei, az agykutatók figyelme elsősorban ezekre irányult. Mindamellett az idegsejtek számbeli kisebbségben vannak az őket körülvevő gliasejtekkel szemben: öt vagy tíz gliasejtre csak egy idegsejt jut. A magzati életben, az agy kialakulása során bizonyos gliasejtek mintegy állványzatként segítik az idegsejteket abban, hogy azok végül az idegrendszerben számukra kijelölt helyre vándoroljanak.
A már létező idegsejtek méretének növekedése és komplexitásuk fokozódása melleit az új gliasejtek kialakulása is jelentősen hozzájárul az agy születés utáni térfogat-növekedéséhez. Felnőttkorra az agy térfogatának akár a felét is a gliasejtek töltik ki, a náluk sokkal nagyobb méreti idegsejtek közötti sarkokba és zugokba ékelődve.
A gliasejteknek két fő típusát ismerjük: a csillag alakú asztrocitákat és az oligodendrogliál. Az újabb kutatások szerint ezek a sejtek távolról sem olyan passzívak, mint azt róluk sokáig gondolták: valószínűleg folyamatos kölcsönhatásban vannak az idegsejtekkel, és befolyásolják az idegi kommunikáció alapjául szolgáló elektrokémiai folyamatokat.
Az asztrociták feltehetőleg fontos szerepet játszanak a sérült idegsejtek gyógyulásában és a vér-agy-gátnak nevezett hajszálérgomolyag kialakításában, amely távol tartja az agytól a vér bizonyos alkotórészeit. Az oligodendroglia sejtek alkotják az idegsejtek fő nyúlványát, az axont burkoló velőshüvelyt, nyúlványaikkal az axon köré tekeredve. A velőshüvely megkönnyítheti az axon mentén a jeltovábbítást, bár nem minden idegsejt axonját veszi körül ilyen burok.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A kullancsról

A kullancsnak szerte a világon közel 800 faját ismerjük. Kis hazánkban eddig 42 féle fordult …

Hozzászólás