Kezdőlap / Állatok / Halak / Nagy tengeri és a Kaszpi-tengeri ingola

Nagy tengeri és a Kaszpi-tengeri ingola

Nagy tengeri ingola Petromyzon marinus
Jegyei: teste angolnaszerű, páros úszói nincsenek. Szája kör alakú, szélein rojtszerű lebenyekkel. A test mindkét oldalán kopoltyúnyílás, homlokán páratlan orrnyílás van. Nyelve egyfajta fúrószerv, vaskos, fogazott. Két hátúszója egymás közelében helyezkedik el. A felső állkapcsi lemez keskeny, 2 foggal, az alsón 7-8 fog van. A szájkorongon vagy szívótölcséren számos, gyűrű alakú sorokban elhelyezkedő erős és éles szarufogat láthatunk. Az elülső nyelvlemez közepén nincs beszögellés. Színezete: kora és előfordulási helye szerint nagyon változó, többnyire világosszürke vagy világoszöld fekete márványozással Testhossza.- 50-75 cm (1 m). Élőhelye: az európai tengerparti vizek. Életmódja: vándorló hal, amely ívás idején (március-június) a folyók alsó szakaszait keresi fel. Kisebb csoportok gyülekeznek a kavicsos fenékrészeken, ikráikat (a nőstény nagyságától függően 34 000240 000, az ikra átmérője kb. 1 mm) sekély mélyedésekbe rakják. A lárvák 1-2 hét alatt kelnek ki; 2-5 évig az iszapba vagy a homokba fúródva élnek, és apró állatokkal táplálkoznak. Átalakulásuk akkor kezdődik, amikor a 15-20 cm-es nagyságot elérték, ennek befejeztével a tengerbe vonulnak. 3-4 évesen ivarérettek. Tápláléka.parazita, főleg halakon (tőkehalak, makrélák, heringek stb.) élősködik.

Kaszpi-tengeri ingola Caspiomyzon wagneri
Jegyei: a felső állkapcsi lemez keskeny, csak egy tompa foggal. Az alsó állkapcsi lemez 5 foggal, közülük a két szélső néha kéthegyű. Szájkorongja a belső felén tompa, a külsőn gyenge, lekerekített szarufogakkal, amelyek rézsútos ívben rendeződtek. Az elülső nyelvlemez középső beszögellés nélkül, elülső peremén egy sor azonos nagyságú fogacska ül. A kifejlett állatok érettségi fokától függően a két hátúszót széles köztes tér választja el. vagy éppen érintkeznek egymással. A második hátúszó a farokúszóval érintkezik. Színezete: hátoldala a világos zöldestől a sötét olajzöldig változik, sötét foltok vagy márványozás nélkül; oldalai és a hasoldal világosak, ezüstös csillogással. Testhossza: 20-40 cm, maximum kb. 55 cm. Két alfaját különböztetjük meg, közülük a kisebb formának a már kb. 20 cm-es példányai ivarérettek, a nagyobb alfaj átlagos hossza 37-41 cm. Élőhelye: a Kaszpi-tenger és a beletorkolló folyók, a Volga, az Urál stb. Életmódja: vándorló hal, október és december között nagy csapatokban felfelé úszik a folyókban. A téli pihenő után (a táplálkozást már útban az ívóhelyek felé beszünteti), március és május között ívik, a nőstény nagyságától függően 20 00032 000 ikráját a folyóágy homokos vagy kavicsos részén, fészekgödörbe rakja.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A halak beszédének oka

Sok állat tájékozódásra is használja a hangját, mintha valamilyen hanghullámos lokátort működtetne. A delfinek ultrahangos …

Hozzászólás