LifePress Életmód magazin

Hogyan képes a gép megbirkózni a szellemi munka bizonyos fajainak automatizálásával — feltéve, hogy „emlékezetében” már rögzítve vannak a szükséges axiómák és gépi programok? A feladat végső soron helyes megoldásához a gép mindenekelőtt annak segítségével jut el, hogy igen nagy sebességgel képes végigvenni az összes lehetséges variánst. Az emberi agy …

Az emberi gondolkodás képességét a tárgyi-gyakorlati tevékenység logikája alakítja ki a történetileg létrehozott kultúrában való részvételen, a nevelésen és oktatáson, a társadalmilag megalkotott eszközöket és eljárásokat alkalmazó tárgyi tevékenységen keresztül. Éppen ezért a tudat és a tudatfunkciók valódi modellálása nem korlátozódhat csupán az agy struktúrájának reprodukálására. Ehhez létre kell hozni …

Az a gyermek, aki állati-természeti életfeltételek közé kerül, nem tanul meg emberi módra gondolkodni, noha lehetséges, hogy ezen feltételek között is sokkal eszesebben fog viselkedni, mint akár a legokosabb állatok, hiszen – a szülők génjeiben rögzítve – magával hozta az emberi nem egész történelmét. Amikor a múlt századok materialistái az …

Az ember a történelmi fejlődés folyamatában létrehozott tárgyi világ elsajátításán keresztül tanul meg gondolkodni. Éppen ezért az egyén – képletesen szólva – nemcsak a saját személyes történelmét hordja mindig és mindenütt magával, hanem az egész emberiség történelmét is. A valóság emberi visszatükrözésének megfejtését tehát nem elégséges pusztán ennek fiziológiájában keresnünk, …

Az agyban mintha egyetlen fonallá sodródnának az anyag valamennyi, a mai tudomány által ismert mozgásformájának szálai. A mesterséges „ész” problémájának megközelítésében egy másik megengedhetetlen egyoldalúsággal is találkozunk: egyesek feltételezik, hogy a gondolkodás az agy organikus, fiziológiai folyamataiból jön létre, mint az egyén tisztán természeti tulajdonsága, hogy minden attól függ, hogyan …

A kibernetika egyik legjelentősebb filozófiai-pszichológiai problémája az ún. mesterséges „ész” kérdése, amely körül napjainkig nem csitult el a viták heve. Az irodalomban gyakran találkozunk azzal a véleménnyel, amely az ember és az emberi ész minőségi, társadalmi-történelmi sajátszerűségét, a„logikai” gépek kiszolgáló szerepét hangsúlyozza, és azt állítja, hogy elvileg lehetetlen visszavezetni az …

Az emberi agyat úgy képzelhetjük el, mint egy bonyolult kibernetikai rendszert, amely információt fogad be és dolgoz fel, s az emlékezet blokkjaiban megőrzi ebből azt, ami szükséges. A külső információ az érzékszerveken keresztül jut az agyba. Az előbbiekben megy végbe az információ átkódolása: az ingerkeltő sajátos energiája idegimpulzusokká, azaz kiváltó …

A visszatükrözés formája a kölcsönhatásban álló testek strukturális felépítésének sajátosságától és szintjétől függ. A visszatükrözés tartalma pedig abban jut kifejezésre, milyen változások mentek végbe a visszatükröző tárgyban, és ezek a hatást gyakorló tárgy vagy jelenség milyen aspektusait reprodukálják. A visszatükrözési folyamatok az információ átadásának és feldolgozásának folyamatai. Az anyag strukturális …

A heterogenitáson, vagy másképp fogalmazva, a közlés forrásában adott választási lehetőségek sokféleségén alapul az információ mennyiségi értékelése. Minél szélesebb a választás lehetősége, annál meghatározatlanabb a kimenetele. A választás eredményeiről szóló közlésnek meg kell szüntetnie ezt a meghatározatlanságot. Minél nagyobb fokú meghatározatlanságot szüntet meg az adott közlés, annál több információt tartalmaz. …

Ma már vannak olyan gépek, amelyek képesek maguknak a feladatoknak a kidolgozására is. Az ember csupán a vezérlés célját határozza meg. A mai ember világszemléletét jelentősen gazdagító, alapvető fontosságú eszmék tartalmát a világegyetem alkotóelemeinek új felfogása teszi; ezen elemek közé kell sorolnunk az információ jelenségét is. Bármiféle szervezett rendszer elképzelhetetlen …