Ma már tudjuk, az ismeretlen vadnyugati igazságosztó, a morcos, önző, szinte maga is bűnözőként élő, ám mégis az elesettek megmentője ként fellépő idegen neve nem ismeretlen a nagy világ előtt, hiszen a 73 évesen is energetikus és fáradhatatlan férfi az elmúlt években nem csupán vadnyugati hősként, de katona ként, rendőrként, …
Érdekel a cikk folytatása? »
A szülői törődés, gondoskodás nem pótolható a nyári szünet elején a szülőkben felmerülhet, miként lehetne elkerülni, hogy a gyermekük óvodában szerzett ismeretei, képességei ne tűnjenek feledésbe a vakáció néhány hete alatt? Hiszen ilyenkor nincs közelben pedagógus, aki szakszerű megoldásaival segíthetne. a nagy kérdés: hogyan fejlesztheti a szülő gyermeke meglévő tudását …
Érdekel a cikk folytatása? »
A betegek többsége tüneti, gyógyszeres kezelésben részesül. Szinte hihetetlen, hogy tudósok azt is tudni vélik, hogy már az ókorban is létezett allergia. Ha volt is, bizonyára nem volt olyan elterjedt, mint manapság. Mióta az allergia „népbetegséggé” nőtte ki magát, egyre többet olvashatunk, hallhatunk az újságokban, betegtájékoztatókon vagy a tv-ben, rádióban, …
Érdekel a cikk folytatása? »
„A kutya falkában él, a macska azonban tipikusan magányos állat”— hallhatjuk sokszor. Vajon tényleg így van? Igen, ez a macskák egymás közötti viselkedésére igaz. Eszerint tehát a macskaanya kölykein bensőségesen csüng és kölykei is rajta. Ez az idill azonban gyorsan tovaszáll, mihelyst a kicsinyek hegyes fogaik miatt terhessé válnak a …
Érdekel a cikk folytatása? »
A középkor végén sok, gazdag harctéri tapasztalattal rendelkező, zseniális harcművész lépett színre. Vajon a küzdelemre készülve mi módon képezték magukat, hogy a többieknél kiemelkedőbb technikához jussanak? Élt egy Cukahara Bokuden (1489-1571) nevű ember. A japán harcművészet történetének talán legnagyobb tehetségeként tartják számon, aki állítólag 37 alkalommal vett részt csatában, élete …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az 1543-ban, a Tanegashima szigetére sodródott portugálok közvetítésével került először puska Japánba. Ez jelentős változást idézett elő a Hadakozó Fejedelemségek korának harcászatában. A íj szerepét – melynek technikájában eddig egymással versengtek a busik – most átvette a hasonlóan lőfegyverként működő puska. A japánok az eredetileg is praktikus, európaiaktól átvett puskát …
Érdekel a cikk folytatása? »
Mijamoto Muszasi: A középkor végén nagy harci tapasztalattal rendelkező kardvívó mesterek tűntek fel, akik megalapozták a kard Edo-kortól megfigyelhető diadalútját. Ezeket a harcosokat kengónak (kardvívó mesterek) nevezzük, közéjük tartozik az előbbiekben bemutatott Cukahara Bokuden és Saitó Denkibó is. A leghíresebb kengó Japánban mégis Mijamoto Muszasi. Azt mondhatjuk, hogy Cukahara Bokuden …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az akkori harcok lovas csatákban zajlottak, ami azt jelentette, hogy lóról kellett nyilazniuk. A mai kjúdótól eltérően, nem álló helyzetben feszítették meg az íjat, ezért különleges technikára volt szükség, hogy a ló irányítása közben is tudjanak lőni. Ennek érdekében a korabeli husik sajátos gyakorlást folytattak a lovas íjászat képességének fejlesztésére, …
Érdekel a cikk folytatása? »
A középkori busik számára érvényben volt egy viselkedéskódex, amelyhez a harc közben mindig igazodniuk kellett. Még a Hadakozó Fejedelemségek zavaros időszakában is, amikor nem védték törvények az embereket, vitathatatlanul létezett egyfajta hallgatólagos közmegegyezés, amelyet a szamurájoknak be kellett tartaniuk. Később ezt busidónak nevezték, ebben az időszakban azonban még nem létezett …
Érdekel a cikk folytatása? »
A curugi rendkívül fontos szerepet tölt be a japán mítoszokban, amelyekben két isteni kardot említenek: a Fucu-no-mitama-no-curugit és a Kuszanagi-no-curugit. A Fucu-no-mitama-no-curugi önmaga is kami (isten). Nem más, mint „az ország átengedésének mítoszában” a földi világot meghódító követ, Takemikazucsi. Amikor Takemikazucsi Ókuninusitól az ország átengedését követelte, egy kardot fejjel lefelé …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin