LifePress Életmód magazin

Az 1543-ban, a Tanegashima szigetére sodródott portugálok közvetítésével került először puska Japánba. Ez jelentős változást idézett elő a Hadakozó Fejedelemségek korának harcászatában. A íj szerepét – melynek technikájában eddig egymással versengtek a busik – most átvette a hasonlóan lőfegyverként működő puska. A japánok az eredetileg is praktikus, európaiaktól átvett puskát …

Mijamoto Muszasi: A középkor végén nagy harci tapasztalattal rendelkező kardvívó mesterek tűntek fel, akik megalapozták a kard Edo-kortól megfigyelhető diadalútját. Ezeket a harcosokat kengónak (kardvívó mesterek) nevezzük, közéjük tartozik az előbbiekben bemutatott Cukahara Bokuden és Saitó Denkibó is. A leghíresebb kengó Japánban mégis Mijamoto Muszasi. Azt mondhatjuk, hogy Cukahara Bokuden …

Az akkori harcok lovas csatákban zajlottak, ami azt jelentette, hogy lóról kellett nyilazniuk. A mai kjúdótól eltérően, nem álló helyzetben feszítették meg az íjat, ezért különleges technikára volt szükség, hogy a ló irányítása közben is tudjanak lőni. Ennek érdekében a korabeli husik sajátos gyakorlást folytattak a lovas íjászat képességének fejlesztésére, …

A középkori busik számára érvényben volt egy viselkedéskódex, amelyhez a harc közben mindig igazodniuk kellett. Még a Hadakozó Fejedelemségek zavaros időszakában is, amikor nem védték törvények az embereket, vitathatatlanul létezett egyfajta hallgatólagos közmegegyezés, amelyet a szamurájoknak be kellett tartaniuk. Később ezt busidónak nevezték, ebben az időszakban azonban még nem létezett …

A curugi rendkívül fontos szerepet tölt be a japán mítoszokban, amelyekben két isteni kardot említenek: a Fucu-no-mitama-no-curugit és a Kuszanagi-no-curugit. A Fucu-no-mitama-no-curugi önmaga is kami (isten). Nem más, mint „az ország átengedésének mítoszában” a földi világot meghódító követ, Takemikazucsi. Amikor Takemikazucsi Ókuninusitól az ország átengedését követelte, egy kardot fejjel lefelé …

A mítoszokban szereplő másik égi kard a Kuszanagi-no-curugi, mely a „Három szent ereklye” egyikeként hagyományozódott a régi császári családra, és a császári hatalom szimbólumaként mind a mai napig fontos szerepet játszik a japán társadalomban. A korai időkben a császár mágikus uralkodó volt. A ceremóniák révén lépett kapcsolatba az istenekkel, így …

Tagetes A fészkesvirágúak családjához tartozik. Állítólag Tages etruszk istenről nevezték el. Hazája Közép-Amerika. 16. században már gyógynövényként használták. Levelei szórtak vagy átellenes állásúak, jellegzetes, némelyek számára kellemetlen szagúak. A népnyelv büdöskének is nevezi. Fészekvirágzatai egyesével vagy álernyőben jelennek meg a virágszáron, narancssárgák vagy világossárgák. A nemzetség 20 fajból áll. TAGETES …

A Porcsinfélék családjába tartozik. Jelenlegi nevének eredete vitatott. Brazíliából származik, ahol kaktuszok és pálmák között nagy területen növekszik. Egynyári, lágy szárú, pozsgáslevelű növény. Növekedése elterülő. Szára húsos. Levelei szórtan vagy csomókban helyezkednek el, hosszúkásak, hengeresen húsosak, hosszuk 2-3 cm. A hajtások végein nyílnak selymes szirmú, csésze alakú, fehér, rózsaszínű, sárga, …

Az Ibolyafélék családjába tartozik. Egyik legfontosabb kétnyári növényünk. Már a rómaiak Violának nevezték az ibolyát és nevét rokona az árvácska is megkapta. A Viola nemzetséghez 400 faj tartozik. E nemzetség az egész földön elterjedt, kivéve a trópusokat. Lágy szárúak vagy félcserjék. Levelei tőrózsát alkotnak, szórt állásúak. Virágai egy vagy többszínűek. …

A grafológia nem az a tudományág, amellyel tanulás nélkül lehet boldogulni, egy nagyon összetett és sok tudást igénylő munkáról van szó. Az elején nagyon sok képet kell megvizsgálni, majd összehasonlítani a különböző írásokat, és nagyon sok gyakorlás kell hozzá, hogy elsajátítsd a grafológia alapjait. Továbbá sok múlik azon is, hogy …