LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A Bella-patak völgyében nagy kiterjedésű neolitikumi, ún. csoportos település nyomára bukkantak. A bronzkorban pedig bizonyítottan földvára volt Pákozdnak. Nevét már Anonymus említi, majd 1279-ben oklevélben is szerepel. Legendássá a falut a győztes pákozdi csata (1848. szeptember 29.) tette. A csata első emlékművét (1889) a főutcán állították. Dokumentumait a Velencei-tóba félszigetszerűen benyúló domb tetején, az újabb, fehér mészkő obeliszk melletti múzeum mutatja be. Tetőterében nyílt meg a Pákozd Mészeg-hegyi Turisztikai Központ- kilátóterasszal, kiállítótérrel.
A közelben új telepítésű a 96 hektáros Pákozd-Sukorói Arborétum, mely 250 féle fa és cserje élőhelye. Benne a Tájmúzeum a vidék természeti, éghajlati, geológiai és talajviszonyait, vízrajzát mutatja be. A tavon nyaranta sétahajók járnak, egyik úticéljuk a pákozdi Szúnyog-sziget és nádfedeles, tornácos Halászcsárdája.
A községtől délre, a Mészeg-hegy lábánál fekvő nádas, mocsaras terület a védett madárrezervátum. Agárdon, a Nádasdy család agárdpusztai uradalmában született Gárdonyi (Ziegler) Géza (1863-1922), az Egri csillagok és sok más híres regény írója – szülőháza ma múzeum. Az agárdi üdülőterület a vízi sportok központja, hiszen itt létesült az
1960-as években a kajak-kenu- és vitorlázósport utánpótlását nevelő Velencei-tavi Vízi Sportiskola.
Az agárdi Bika-völgyben egész évben nyitva tartó gyógyfürdőt 1000méter mélyről feltörő 55fokos gyógyvíz táplálja. Mozgásszervi, nőgyógyászati betegeknek javasolják a szabadtéri és fedett medencék használatát.
Vörösmarty-relikviák láthatók Kápolnásnyéken abban a változatos anyagú helytörténeti gyűjteményben is, melynek részeként kovácsműhelyt rendeztek be, s ásványkiállítással is hívogatják a látogatókat (Gárdonyi út 13., előzetes jelentkezéssel)
