LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Politikai válság
1918. október 17-én a képviselőházban gróf Tisza István bejelentette, hogy a központi hatalmak elvesztették a háborút. A háborús miniszterelnök nyilatkozata megrendítő hatású volt; még a kétkedők számára is egyértelművé tette a katasztrófát.
Budapesten a Károlyi-párt, az Országos Polgári Radikális Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt október 24-én megalakította a Magyar Nemzeti Tanácsot. Az ellenkormányként fellépő pártszövetség elnöke Károlyi Mihály lett. A Nemzeti Tanács követelte a háború azonnali beszüntetését és új választásokat általános titkos választójog alapján. Földreformot és szociálpolitikai reformokat hirdetett meg, állást foglalt az egyesülési és a gyülekezési szabadság mellett. A program elvben elfogadta a nemzetiségek önrendelkezési jogát, abban a reményben, hogy így biztosítható a demokratikus Magyarország területi épsége.
A Nemzeti tanács pártjai
Károlyi Mihály 1916 júliusában hozta létre az Egyesült Függetlenségi és 48-as pártot, háborúellenes és demokratikus programmal. Az 1914-ben alakult Országos Polgári Radikális Párt programjában földreformot és függetlenséget követelt, valamint a nemzeti kérdés megoldását, állami népoktatást, és a szabadságjogok kiterjesztését. A párt elnöke Jászi Oszkár volt, aki a nemzetiségi kérdés legjelentősebb hazai szakértőjének számított. „Keleti Svájc” néven ismertté vált programjának lényege a polgári demokratikus kelet-európai államok szövetsége lett volna. Ebben a keretben kívánta elhelyezni a történelmi Magyarországot is.
1918 őszén a politikai küzdelmek előterébe került a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. A Nemzeti Tanács másik két pártjával megegyező céljain túlmenően követelte „az egyéni vezetés alól kinőtt” nagyüzemek szocializálását, igazságos adópolitikát, munkásvédelmi és népjóléti intézkedéseket (8 órás munkaidő, a hazatérő katonákról, rokkantakról való gondoskodás), valamint egyesülési, szervezkedési és gyülekezési szabadságot. 1918. október 25-én megalakult a Forradalmi Katonatanács, melynek irányításában kiemelkedő szerepe volt a szocialista Szántó Béla hadnagynak. A polgári demokratikus forradalom békés győzelméhez nagymértékben hozzájárult, hogy a Katonatanács befolyásra tett szert a fővárosi ezredekben.
