Kezdőlap / Társadalom / Történelem / A római Colosseum

A római Colosseum

A római Colosseumban napkeltétől napnyugtáig harsogott a játékokat élvező tömeg üvöltése.
A porondon zajló mészárlás és vérfürdő akár hónapokig is eltarthatott. A szórakozás csúcspontját a „munus” jelentette, vagyis a gladiátorok viadala, amikor felfegyverzett férfiak gyakran életre-halálra harcoltak egymás ellen. Előfordult, hogy egy nap alatt 2000-nél is több gladiátor küzdött meg egymással.
A viadalokat eredetileg kisebb közönség előtt tartotta a római nemesség, általában a temetési szertartás részeként. Az elsőt i.e. 264-ben rendezték. Úgy hitték, kiengesztelhetik a halottak lelkét, ha emberi vért áldoznak nekik. Az első hivatalosan megrendezett viadalt i.e. 105-ben az arra az évre választott consulok szervezték.
Az i.e. 80-ban felépült Colosseum az ókori Róma egyik legnagyszerűbb, ma is álló építménye. A hatalmas, négyemeletes kő amfiteátrum 50 000 nézőnek adott helyet. Az előkelőségek-hivatalnokok, papok, Vesta-szüzek- a meredek padsorú nézőtér legalsó szintjén, a „podium”on ültek, a szegények pedig a legfelső sorokban. A homokkal beszórt aréna körülbelül akkora volt, mint egy futballpálya.

Az arénában oroszlánokat, tigriseket, bikákat, medvéket, elefántokat és bivalyokat használtak az állatok elleni küzdelemben. Embert ember ellen és egymás ellen is uszították őket. A Colosseum megnyitásának ünnepségein egy nap alatt 5000 állatot mészároltak le.
A vadállatokat a küzdőtér alatt tartották, és ketreceiket a lejtős rámpákon csörlők segítségével húzták fel a bejárati folyóshoz. A nézőket 4 méter magas rács védte az aréna körül.
Azokat a gladiátorokat, akik nyíllal, dárdával vagy tőrrel küzdöttek az arénában, az állatokkal, „bestiarius”nak hívták. Előfordult, hogy elitélt bűnözőket vagy alacsony sorsú foglyokat védtelenül vezettek az állatok elé.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Járványemlék Pest-Budán

A török uralom után szomorú képet mutatott Pest-Buda közegészségügyi helyzete. Az ostrom következtében a város …

Hozzászólás