Kezdőlap / Társadalom / Történelem / Rózsa Sándor

Rózsa Sándor

Talán a XIX. század egyik leghíresebb, Alföldi betyárja volt Rózsa Sándor. A betyárok a 18–19. századi bujdosó rablói voltak, és nem csak Magyarországon, de világszerte jelen voltak. A köztudatban és a sajtókban az 1830-as évekig szerepük egyértelműen negatív, ekkortól kezdve azonban sokan népi hősökké váltak.
1813. július 16-án született Szeged- Alsóvárosban, édesanyja Kántor Erzsébet. Apja Rózsa András, akit korán, 12 évesen, elvesztett, mivel vagy lólopásért felakasztották, vagy rablás közben agyonütötték, holott földműveléssel és pásztorkodással is foglalkozott, későbbiekben Sándor életére is hatással volt. Sosem tudott kikecmeregni a „zsiványnak zsivány a fia” előítéletekből. Volt egy nála öt évvel fiatalabb, András nevű öccse.
Az írni-olvasni nem tudó, későbbi betyárkirály, első bűncselekményét 23 évesen követte el, mikor is két tehén ellopásáért, börtönbüntetésre ítélték. A szegedi börtönből megszökve először is lovat lopott magának. Futóbetyárrá lett, nevéhez hatvan kitudódott bűneset kapcsolható (tanyákat rabolt ki, szarvasmarhákat, lovakat lopott, postakocsikat, vonatokat rabolt ki, megölt két katonát és a makói csendbiztost).
1848. október 13-án a Honvédelmi Bizottmány mentelmével csatlakozott a szabadságharchoz 150 fős szabadcsapatával eredményesen harcolt pl. Damjanich János vezetése alatt a szerbek ellen a Bánátban. A szabadságharcban való részvétele óta nagy népszerűségnek örvendő betyárt, a harcok leverése után nem merték kivégeztetni, az ítélete életfogytig tartó börtön lett. 1878.november 22-én, 65 éves korában TBC-ben (gümőkórban) halt meg a szamosújvári fegyházban.
Annak ellenére, hogy több bűntényt is elkövetett, naponta imádkozott, sohasem káromkodott, a köznépnek igazságot osztott, a hatalmaskodókat megbüntette és 150 fős betyárseregével kiverte a szerb megszállókat a Délvidékről az 1848-as szabadságharc idején. Olyan hírnévre tett szert, hogy még a másodok világháborút követő évtizedekben is gyűjtöttek róla szóló dalokat, történeteket.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Járványemlék Pest-Budán

A török uralom után szomorú képet mutatott Pest-Buda közegészségügyi helyzete. Az ostrom következtében a város …

Hozzászólás