LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A Shagya-arab, vagy más néven bábolnai arab fajta keletkezése a 19. századra köthető, de maga a bábolnai ménes létrejötte ennél régebben történt. 1798-ban Bábolnán a Habsburg- Lotaringiai-ház uralkodója megalapította a Császári és Királyi Ménest, mely éppen Bécs és Mezőhegyes (ami jelentős lótenyésztői hely volt már akkor is) között foglalt helyet, így stratégiai célja is volt a helyválasztásnak. Aztán 1806-ban megszületett egy rendelet, melyben I. Ferenc elrendelte, hogy mostantól csak kiváló, nemes lóállományt lehet tenyészteni, az egyedek legyenek gyorsabbak, szívósabbak és nemesebb külleműek. Ezt követően 1816-ban ismét megjelent egy rendelet, ami kimondta, hogy a magas arab vérhányaddal rendelkező bábolnai és ausztriai ménesből származó kancákat, csak arab telivér ménekkel lehet fedeztetni. Ezen rendelet életbelépésnek ideje egyben a Shagya-arab fajta létrejötte.
A fajtát nagyközönség előtt az 1878-as és 1900-as párizsi világkiállításon mutatták be. Később 1932 és 1942 között Bábolnán Pettkó-Szandtner Tibor ménesparancsnok vezetése alatt világhírnévre tett szert a Shagya-arab. Külön fajtaként hivatalosan csak 1978-ban ismerte el az Arab Lovat Tenyésztők Világszövetsége.
A fajta marmagassága 149-160 cm közötti, melegvérű, minden alapszínben előfordul, arányos testfelépítésű, erős marja és magasan illesztett nyaka van, háta középhosszú, lábszerkezete erős, feje nemes, jellemzően egyenes, vagy csukafejű. Egyedei a több szár éves tudatos, fajtatiszta tenyésztés révén jól örökítenek és egységesen. Hátaslóként főleg hobbi célra és távlovaglásra használjak, bár díjugratásban is megtalálható néhány vérvonaluk. Mivel nagy teherbírású, erős lovak, gyakoriak fogatban is. Távlovaglásban nagyon eredményes, révén, hogy kitartó, szívós, erős fajta.
