A kíváncsiság, miszerint egy nő terhes-e, már az ókorban is foglalkoztatta az embereket. Nekik is megvoltak a módszereik a terhesség, illetve a nem terhesség megállapítására még ha nem is mindig a valós eredményt mutatták, valamint a teherbe esés elkerülésére is mindenféle praktikát eszeltek ki.
Az ókori Egyiptomban a nők sokáig szoptatták kisgyermeküket, mivel ez is csökkenti a teherbeesést. Ezen kívül mindenféle anyagot (például méz, akácfatüske alapú keverék) juttattak fel a hüvelybe, hogy ne tudjanak megtermékenyülni. Az akácfatüske ténylegesen tartalmaz olyan anyagot, mégpedig gumiarábikumot, amely csökkenti a terhesség létrejöttének valószínűségét. A már esetlegesen létrejött terhesség megállapítására a nő vizeletét használták. Érdekes tény, hogy a mai kor terhességi gyorstesztjei is a női vizeletből mutatják ki a terhességet, tehát már több évezreddel ezelőtt is tisztában voltak azzal, hogy a terhes nő vizelete különbözik a nem állapotosétól. Az egyiptomiak magokra öntötték rá az érintett nő vizeletét: ha megindult tőle a magvak növekedése, akkor terhes volt, ha nem akkor pedig nem.
Az ókori görögök orvosa, Hippokratész is ismerte a nem kívánt terhesség elkerülésének titkát, amelyet a már bekövetkezett terhesség elhajtására is alkalmaztak. Ennek az anyagnak a neve pesszosz volt, amely különböző állati és növényi eredetű anyagokból összeállított kúp volt. Ez tartalmazott fűszereket, gyümölcsöket, skorpióepét, kagylóhéjat és ásványi anyagokat is tartalmazott, sőt még kecskeürüléket is. A pontos összetételt a szerint változtatták, hogy már bekövetkezett terhességről volt szó, vagy pedig a nő inkább teherbe kívánt esni: mindkét esetre hasonló volt a kúpok tartalma. A magzatelhajtásra előszeretettel használták a gránátalmát szintén hüvelykúp formájában, azonban hatásossága nem bizonyítható. Sűrűn alkalmazták a fokhagymát is mind a fogamzóképesség megállapítására, mind magzatelhajtásra. Ma már tudjuk, hogy a fokhagymának tényleg abortív hatása van, valamint, hogy a Hippokratész által használatos növény közül sok rendelkezik fogamzásgátló hatással. Azonban mivel az orvosi eskü tiltotta a magzatelhajtást és csak akkor engedélyezte, ha az anya élete van veszélyben, ezért ezt a tevékenységet a bábák végezték el a szülés levezetése mellett.
A következő lépés a béka „bevetése” volt az estleges terhesség megállapítására. A béka bőre alá fecskendezték be az érintett nő vizeletét. Nőstény békáknál peteérés következett be, hím békák esetén pedig a hímivarsejtek szám növekedett meg, ha a nő terhes volt. Így jutottunk el a ma otthon használatos legelső terhességi gyorstesztig, amelyet 1976-ban fejlesztettek ki.
Címkékbéka Egyiptom Hippokratész
Ezt mindenképpen olvasd el!
Mit nem szabad enni és inni terhesség alatt
Nem igaz hogy terhesség alatt kettő helyett kell ennünk. Sokkal lényegesebb, hogy MIT együnk, nem …