Veszprém

„A királynék városa”a Dunántúl egyik legizgalmasabb települése – öt dombra épült. Története messzire nyúlik: itt alapították az első magyarországi püspökséget, Szent István és felesége, a bajor Gizella a Szent Mihály-székesegyházat, s a Veszprém-völgyi görög apácamonostort, ahol az eredetileg miseruhának szánt koronázási palást is készült. Úgy tartja a hagyomány, hogy a királyné is dolgozott a paláston A vámegyed bejárata az (várostérről nyílik, szép polgárházai közül is kiemelkedik a Pósa ház. Copf stílusú, a ciszterciek építették (1793). Mint a tér több házába, ide is bank költözött, szépségéhez méltón hozatva rendbe. A Városháza felújított épülete (1991) mellett a veszprémiek kedvence, R. Kiss Lenke, Korsós lány szobra állandó nézője az utcabáloknak.
A Vár utcai ún. Fecskendő-ház (1814) építtetője, Tummler Henrik a vár alatti forrásból elsőként
ezetett vizet a várba. Itt nyílik a Kisgaléria, a Hősök Kapuja után a Művészetek Háza a Csikász Galériával, a Vár u. 3-7. sz. alatt a Modern Képtár – Vass László gyűjteményével.
Az udvaron át a Tűztoronyhoz jutunk: egy középkori bástyatorony maradványaira építették, bástyafalán a Veszprémi Panteonnal. A Dubniczay házban (Vár u. 29.) kapott helyet a Vár-galéria, udvaráról nyílik a Téglamúzeum. A szomszédos épület a Balaton felvidéki Nemzeti Park igazgatóságáé. Szemben Fellner Jakab tervei lapján 1765-ben kezdték építeni az Érseki Palotát, belefoglalva a gótikus királyi palota maradványait is. A barokk építészet gyönyörű előcsarnokkal, lépcsőházzal,díszebédlővel, Jahann Cymbal faliképeivel tette különlegessé az Érseki Levéltár, az Érseki Könyvtár otthonát.
A palotával egybeépült, XIII. sz.-i, ún. Gizella-kápolna életnagyságú falképei a hazai freskófestészet legrégebbi emlékei közé tartoznak.
Jellegzetesen barokk alkotás a tér közepén álló, XVIII. sz.-i Szentháromság-szobor is. Mögötte a
Szent Mihály-székesegyházat román stílusban eredetileg Szent István s Gizella építtette, mai
formája 1907-1910 között alakult ki. A szentélyben, megvilágított ereklyetartóban helyezték el a németországi Passau ajándékát, a Gizella-ereklyeként tisztelt felkarcsontdarabot.
Gizella a névadója az Egyházművészeti Múzeumnak a ferences templom szomszédságában. A legrégibb magyar egyháznak tartják – a szó eredeti jelentésében – a székesegyház melletti Szent György – kápolnát, melyet fél évszázada, 1957- ben tártak fel.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Miként vált a Lillafüredi kisvasút Miskolc egyik turisztikai látványosságává

1924 májusában korlátoltan, de megindult a személyforgalom szállítása a Lillafüredi kisvasút által. Ennek a fellendülését …

Hozzászólás