LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Egy csillag nem élhet örökké, egyszer elfogy annak is üzemanyaga, a hidrogén. Ez idő alatt különböző szakaszokon megy át attól függően, hogy mekkora a tömege. A törpecsillagok csendben hunynak ki, de több milliárd, akár százmilliárd évig is világítanak. A viszonylag kis tömegű, közepes csillagok miután elfogyasztották a fűtőanyagot, felfújjak külső rétegeiket, és vörössé válnak. Ennek oka az, hogy miután minden hidrogénből hélium keletkezett, összeomlik a csillag, de az így keletkezett nyomás és hő elég magas lesz, hogy a héliumból nehezebb anyagok alakuljanak ki. Miután a hélium is elfogyott, már nincs elég nyomás és hő a nagyobb elemek előállításához, és a csillag ledobja külső rétegeit, így alkotva planetáris ködöt. A köd belsejében nem marad más, mint a nagyon sűrű és forró csillag magja, egy fehér törpe. A közepes csillagok élettartama milliárdokban mérhető, de ezt a szín is nagyban befolyásolja. A vöröses csillagok hűvösebbek, ezért tovább világítanak, míg a kékes csillagok nagy ütemben égetik el a hidrogént, ezért rövidebb élettartamúak. A nagy tömegű csillag halála ennél sokkal hangosabb viszont. Életkorukat millió években lehet „csak” mérni, méretük pedig olykor olykor olyan hatalmas, hogy a felszínük a Jupiter pályájáig érne. Miután elfogy a hidrogén, ugyanaz történik mint a közepes csillagok esetében, csak a szuperóriás csillagok már vasat is képesek előállítani (26-ik elem). Ezután viszont már nem képes nagyobb hőt és nyomást előállítani, és összeomlik a csillag. De mind ez oly nagy mértékű energiafelszabadulással jár, hogy egy robbanás formájában a csillagot szétveti az űrben. Ez a szupernóva. Ami utána marad, az egy nagyon nagy sűrűségű és tömegű csillag, a neutroncsillag, melynek akkora a gravitációs ereje, hogy a protonokba belepréselte az elektronokat, így semleges töltésűek lettek. Ha viszont a megmaradt csillag mag nagyobb mint 3 naptömet, akkor oly mértékű gravitáció lép fel, hogy a fény sem képes elhagyni a csillagot: létrejön a fekete lyuk.
