A dohányzás

A dohány a burgonyafélék családjába tartozó évelő növény, Közép-Amerikából származik. Hozzánk csak a 14. század közepe táján érkezett, az viszont majdnem biztosra vehető, hogy a tengeren túli kontinensen a történelem előtti időktől ismerik.
A dohány levelei nagyon magas százalékban tartalmaznak alkaloidokat, főként nikotint! Ez az anyag biokémiai szempontokat figyelembe véve a nitrogénnek egy olyan szerves vegyülete, mely ugyan hasonlít a szervezetünkre többé-kevésbé jótékonyan ható egyéb anyagok szerkezetéhez – mint amilyen a fájdalomcsillapítóé, szívritmus-szabályozóé, légzésjavítóé, helyi érzéstelenítőé, és izomlazítóé – de egyben izgató hatású is. A dohányleveleket először a szárítás műveletének vetik alá, majd fermentálják és pácolják, az azt követő eljárás során megfelelő szélességű csíkokra vágják, vagy finomra őrlik. A csíkokra vágott dohányból szivart, cigarettát, vagy pipadohányt készítenek, az őrölt változatot beszippantásra szánt tubákhoz használják fel. A dohányfüst összetételét tekintve gáznemű és szilárd tartalmú kétfázisú heterogén anyagok keverékéből áll (kb. 500 milligramm cigarettánként). A gáznemű fázis nem kondenzált gőzökből, valamint szén-dioxid és nitrogén-oxid gázokból áll, a másik fázisban illó anyagok és olyan apró részecskék fordulnak elő, amelyek aztán képesek behatolni a tüdőbe, és ott lerakódni.
A füstöt alkotó részek egyike, a nikotin az idegrendszerre hat és a dohányosban kialakuló függőségben is felelős. Mára már bebizonyosodott, hogy a dohányfüst mennyire káros hatással van az egészségünkre. De más, meglehetősen hátrányos káros hatása is van: meggátolja számos vitamin, de legfőképpen a C-vitamin jótékony hatásának érvényesülését. Patológiai szempontból pedig nagy valószínűséggel egy erős dohányos légzőszervi panaszokkal, és idővel immunrendszeri és keringési problémákkal küszködik, míg egy nem dohányzó esetében ez a kockázat nem áll fenn, vagy minimális. Aki már napi 20 szál, vagy annál több cigarettát szív el, azzal kell számoljon, hogy mintegy hússzor nagyobb valószínűséggel fog tüdőrákban megbetegedni, mint nem dohányzó embertársai. A kockázat még ennél is nagyobb, ha valaki fiatal korában kezd el dohányozni.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Vérszegénység- anaemia

A vérszegénység nem azt jelenti, hogy kevesebb vérünk van, hanem azt, hogy a vér oxigénellátó …

Hozzászólás