A háború kezdetén mindkét katonai csoportosulás gyors döntést tervezett. A háború ennek ellenére immár harmadik évébe lépett. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy még a vezérkarok sem rendelkeztek olyan tapasztalatokkal, amelyek alapján reálisan mérhették volna fel az új háború kimenetelét. Olyan fegyverzettel és katonai erővel mint akkor, – beleértve a közlekedés fejlődése által biztosított átcsoportosítási lehetőségeket é utánpótlást – még soha nem vívtak háborút. A harcok folyamán derült ki hogy azok a fegyverfajták, amelyekkel a hadseregek 1914-ben rendelkeztek a védelmet jelentős támadó erőfölénnyel szemben is képessé tették a helyt állásra (lövészárokháború).
Melyek voltak ennek az új háborúnak a jellemzői?
Az ismétlőrendszert fegyverekkel, géppuskákkal, könnyű- és nehézágyúkkal ellátott seregtesteke vonaton és gépkocsin szállították a frontra. A harcoló egységek telefon- és távíró-összeköttetést tartottak fenn a parancsnoksággal, az utánpótlást korszerű szállítóeszközök végezték.
A háború során jelentősen tökéletesedett a technika. 1915-ben a Belgium Ypernnél alkalmazták először (a németek) a harci gázt. Bár a gázfegyver harcászati értéke nem volt jelentős, a tömegesen előállított lángszórók, aknavetők, kézigránátok, a mesterséges ködképzés, a továbbfejlesztett gépfegyver első ízben az angolok által bevetett tank, a harci repülőgép és a légvédelmi ágyúk mégis előre nem látható változásokat eredményeztek a hadászatban. Az egyre modernizálódó haditechnika mellett persze továbbra is nagy szerep hárult a lovakra (egyre inkább csak a szállításnál) és a gyalogság mozgatásában a kerékpárra.