Kezdőlap / Állatok / Halak / A Horvát és a Vaskos csabak

A Horvát és a Vaskos csabak

Horvát csabak Leuciscus polylepis
Jegyei: teste nyújtott, oldalról lapított, háta élőhelye szerint többé vagy kevésbé magas, feje hosszú, orra tömpe, szájrése gyengén alsó állású. Hátúszója 10, farok alatti úszója 11-12 sugárral; a farok alatti úszó pereme gyengén beöblösödő. Pikkelyei nagyok, 52-55 az oldalvonal mentén. Garatfogai kétsorosak, 2.5-5(4).2. Színezete: háta sötét, szürkésbarna, szürkészöld vagy éppen feketés árnyalatú kékesszürke; oldalai világosabbak, ezüstösen csillogóak; hasa fehéres, ívás idején rózsaszínű árnyalattal. Úszói sötét bőrszínűek, a tövi részük a mélysárgától a narancsszínűig változik. A szem hátulsó szegélyétől a farokúszó tövéig keskeny, sötétszürke vagy barna színű hosszanti sáv húzódik, amely különösen az ívó példányokon látszik jól. Testhossza: 15-20 cm, max. 25 cm.
Élőhelye: csak Horvátországban, a Duna vízgyűjtőjéhez tartozó folyókban és tiszta vizű tavakban él.
Életmódja: a kicsi és majd mindig a homokos vagy kavicsos fenék közelében tanyázó rajhalnak a biológiája alig ismert, miután a helybeli halászok és horgászok számára teljesen értéktelen. Feltételezhetően apró fenéklakókkal (férgek, apró rákok, rovarlárvák, kis csigák és kagylók) táplálkozik.

Vaskos csabak Leuciscus souffia agassizi
Jegyei: teste erősen nyújtott, csaknem orsó alakú, oldalról kevéssé lapított, hosszú fejjel, tömpe orral és alsó állású, csaknem vízszintes szájréssel. Hátúszója a hasúszók kezdete felett vagy (ritkábban) közvetlenül mögötte kezdődik. Hátúszója 10, farok alatti úszója 10-13 sugárral; a farok alatti úszó pereme gyengén beöblösödő. Pikkelyei nagyok, 48-56 az oldalvonal mentén helyezkedik el. Garatfogai kétsorosak, 2.55(4).2. Színezete: háta sötét, szürkésbarna kékes fémfénnyel; oldalai ezüstösen csillognak; hasoldala fehéres. Úszói a világosbarnástól a világos sárgásig változnak, tövi részük enyhén narancsszínű. Oldalvonala narancsszínű. A nászidőszakban, különösen a hímen, a szemtől a farokúszóig közvetlenül az oldalvonal felett lilásan csillogó fekete hosszanti sáv húzódik. Testhossza.12-17 cm, max. 24 cm. Élőhelye: a Duna és a Rajna középső és felső szakaszának gyors folyású vizei, ritkábban tavakban is előfordul (pl. Boden-tó). Az Alpokban 850 m-ig. Hazánkban a Felső-Tiszából és mellékvizeiből ismert. Előkerült a Mura hazai szakaszán is. Védett! Életmódja: kevéssé ismert rajhal, mely a nyílt víz nagyobb mélységeiben, főként a kavicsos fenék közelében tartózkodik. Március és május között csapatosan ívik a sebesen áramló vízben, a kavicsos fenéken. Tápláléka: plankton és apró fenéklakók.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

A halak beszédének oka

Sok állat tájékozódásra is használja a hangját, mintha valamilyen hanghullámos lokátort működtetne. A delfinek ultrahangos …

Hozzászólás