Kezdőlap / Állatok / A jegesmedve

A jegesmedve

A jegesmedve (Ursus maritimus) a világ legnagyobb földi ragadozója és a második legnagyobb testű medveféle is egyben. A felnőtt hím 350- 680 kg-ot nyom, a nőstény kb. feleannyit, 150-249 kg-ot, bár amikor vemhes, 500 kg-os is lehet. A hím 2,4-3 méterre, a nőstény 1,8-2,4 méteresre nő meg, a nagytestű emlősök között a jegesmedvénél a legnagyobb a méretbeli különbség a nemek között.
Nagyon jól alkalmazkodott a hideghez, 10 cm vastag zsírréteggel, irhával és sűrű bundával, bár 10ºC fok felett nagyon felmelegszik a teste (ami azért veszélyes, mert hőgutát kaphat). Májustól augusztusig fokozatosan vedlik, de más sarki állatokkal ellentétben nem vált a bundája sötétebbre, hogy jobban alkalmazkodjon a környezete nyári színéhez.
A jegesmedve sekély vizek környékén, a tenger partján tartózkodik legtöbbet, vagy meleg vízáramlatok közelében.
Van, hogy tengeri emlősnek tekintik, mert az év jó részét a tenger mellett tölti. Ideje legnagyobb részében olyan helyeken tartózkodik, ahol a a víz a jégtakaróval találkozik, egyébként a szárazföldre ritkán megy ki, élete jó részét a jégtáblákon tölti. Az Északi-sarkkör partvidékein él, ahol fő zsákmányát, a fókát is megtalálja.
Az év során az időjárás változásával a jégtakaró megjelenik és eltűnik, a fókák pedig a jégtakaró mozgását követve vándorolnak. A jegesmedvének ezért szintén vándorolnia kell, a fókákat követve.
Március és május között van a párzási időszak, november és január között születnek a bocsok, többnyire hófészekben. Általában legfeljebb két bocs jön világra, a kicsik hároméves korukig anyjukra vannak utalva. A fiatal nőstények 5-6 éves korukban lesznek ivarérettek, tehát a faj szaporodási rátája elég alacsony.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Állategészség védelem: Fertőző bursitis

Kóroktan. A betegség kórokozója birnavírus. A vírus nagyon ellenálló, az alomban egy-négy hónapig fertőzőképes marad, …

Hozzászólás