A Keleti – Bakony

A természeti szépségekben gazdag Keleti-Bakonyban, Bodajk és Fehérvárcsurgó között mintegy 4 km hosszú, meredek falú, szépséges szurdokvölgyben folyik a Gaja patak – ugyanolyan népszerű kirándulóhelyet kínál, mint a kanyargós Burok-völgy vagy a Kisgyóni Természetbarát Telep vadregényes környéke. Ezekben a völgyekben ma is élnek jégkorszakbeli reliktumnövények, mint a havasi hagyma és a tarka nádtippan. Jellegzetesek a berkenyefajok, gazdag a madárvilág: Különleges érték a kerecsensólyom és a kövirigó jelenléte. Ismert túracél a 454 m magas Hárs-hegy északkeletii oldalához vezető Tűzköves-árok, ahol a már megszűnt bánya vörös kőzetéből – kb. 120 fajhoz tartozó – őslénymaradványok kerültek elő.
Fehérvárcsurgó
A természet bőkezűen mérte az adottságokat: a Móri-árok déli részén jók a vadászati lehetőségek, a Gaja patak kirándulóhelyek közt kanyarog. A történeti korok sem bántak mostohán e tájjal: a kora vaskor földvárat, az i. e. I. évezred kilenc, egymás mellett sorakozó, félgömb alakú, fejedelmi sírhalmot hagyott hátra – ezek ma is láthatók – belsejükben máglyán elégetett halottak urnáival.
A XII. sz.-i alapok megvannak még a katolikus templomban, melyet a község szülötte, Amerigo Tot (Tóth Imre) híres szobra, a Csurgói Madonna tesz igazán kihagyhatatlan látnivalóvá.
A Károlyi-birtok késő klasszicista kastélyát Ybl Miklós tervei alakították romantikussá. Az építtető, Károlyi György – Széchenyi István és Wesselényi Miklós mellett – a reformkor nagyformátumú alakja, a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapítója volt.
A kastélyban magyar és európai kulturális találkozások hajlékát kívánják kialakítani a felújítás után. Száz szobáját, díszes szalonjait, udvari kápolnáját 45 hektáros angolpark veszi körül. A kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos, nátriumot és káliumot is tartalmazó ásványvizéről nevezetes Mohán elsősorban a farsang utolsó napján, húshagyó kedden érdemes megállnunk, amikor a régi termékenységi népszokást a „tikverőzést” eleveníti fel a „Mohai Ágnes” ásványvízzel is népszerűsített falu apraja-nagyja. A víz nevét az uradalmat 1869-ben öröklő Kempelen Imre édesanyjának, Bajzáth Ágnesnek köszönhetjük. Az Áldókút vize 1880 körül került először forgalomba.
Tikverőzés alkalmából színes szalagokból összevarrt rubát öltenek a fiatalok, huhujgatva járják végig a falut, összegyűjtik a tyúkólakban talált tojást, ingerlik a kutyákat, és csínytevésként korommal kenik be a ház lakóit. Az esti bálra az összegyűjtött több száz tojásból rántotta készül.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Miként vált a Lillafüredi kisvasút Miskolc egyik turisztikai látványosságává

1924 májusában korlátoltan, de megindult a személyforgalom szállítása a Lillafüredi kisvasút által. Ennek a fellendülését …

Hozzászólás