A képzeletről

A képzeletnek fontos szerepe van életünkben úgy, mint a valóságból táplálkozó, és egyben a valóság megismerését szolgáló lelki folyamat.
Téves azt gondolni, hogy csupán a művészeknek, vagy tudósoknak, feltalálóknak van szükségük képzeletre.
Képzelet kell ahhoz is, hogy a mérnök épületeket, üzemeket, hidakat tervezzen, de képzelet szükséges a mindennapi munkánk, a jövőnk tervezéséhez is.
Tehát a képzelet kétszeresen is kapcsolódik a valósághoz: egyrészt innen veszi alapanyagát, másrészt a megismerés további útjához vezet, mintegy előre vetíti (anticipálja) az új összefüggések lehetőségeit.
A képzelet régi emlékképekből, tapasztalatokból hoz létre egy új képet úgy, hogy a képzeteket szétbontja és újra csoportosítja.
Élettani ( azaz fiziológiai) alapja az idegrendszer analizáló és szintetizáló tevékenysége.
Amikor az utcán valaki megkérdezi tőlünk, hogyan juthatna el például a pályaudvarra, mielőtt válaszolnánk, körülnézünk, “betájoljuk” magunkat, azután pedig a következőket mondjuk : ” Végigmegy ezen az utcán, majd balra fordul, és a második útkereszteződésnél jobbra fordulva az utca végén megtalálja stb…”).
Mi is történik ilyenkor?
Felidézünk magunkban egy belső ( azaz mentális) képet, erről “leolvasunk” egy lehetséges útvonalat ( előre-balra-útkereszteződés),
amit az érdeklődő megjegyez, majd valószínűleg sikerrel eljut a kérdéses helyre.
Ezzel a téri tájékozódást irányító “lelki térképpel” a kisgyermekek és a különböző állatfajok is rendelkeznek.
Ennek köszönhető az is, hogy az elkóborolt állatok hazatalálnak – feltéve, ha akarnak…

Ezt mindenképpen olvasd el!

Értelmi retardáció

A népességnek mintegy 3 százaléka – ami elég tetemes rész! – olyan alacsony teljesítményt nyújt …

Hozzászólás