Kezdőlap / Plasztika / A kezdetek!

A kezdetek!

Indiában már időszámításunk előtt is tettek kísérleteket orrpótlásra, többé-kevésbé sikeresen erre azért volt szükség mert lopásért vagy más bűnökért csonkítás járt. Csonkított ember nagy undort keltett az emberek között főleg, hogy egy idő után a higiénia hiánya miatt ezek a sebek begennyesedtek. Ezek az emberek mindent elkövettek annak érdekében, hogy vissza szerezzék eredeti ábrázatukat. Feltételezések szerint az első ilyen beavatkozás i. e. 600-ban volt Indiában.

Korabeli feljegyzések szerint ugyan azt az orrot vagy fület varrták vissza amelyet le vágtak az elítéltről. Mivel ezeket a műtéteket nagy sikerrel hajtották végre így a törvényt módosítani kellet méghozzá oly módon, hogy az inkriminált testrészt tűzre kellet dobni, hogy azt ne lehessen vissza varrni. Ezek után a kezdték felhasználni a homlok, illetve a far bőrét a pótlásokhoz.
Egy feljegyzés szerint 1820 körül egy főtiszt levágta egy altiszt orrát valamilyen nézeteltérésből fakadóan. Csak néhány nap múltán találtak egy indiai orvost aki először körül nyírta a csonkon lévő bőrt majd kiválasztott a farpofán egy felületet, amit addig ütögetett egy papuccsal amíg fel nem dagadt, majd levágta a vérbő területet ami pont akkora volt mint a hiányzó orr és rá illesztette a csonkra. Az átültetés nagyszerűen sikerült a csonkításnak nem maradt nyoma csak az orr körüli vékony heg emlékeztette a sebesülésre.
Itáliában találkozhatunk megint az orrplasztikával körülbelül a XVI század vége felé Gaspar Tagliacozzi (1546-1599) próbált ki egy új módszert amely 6-8 hétig tartott.
A sebész először meg masszírozott majd jól meg korbácsolt egy bőr felületet a karon, aztán mikor az jól megdagadt ki vágott egy háromszög alakú bőrdarabot oly módon, hogy a háromszög egyik oldalát nem választotta le majd a sebet be varrta úgy hogy a bőr pár napig csak lifegett a karon.
Tizenöt nap múlva amikor meg bizonyosodott, hogy a bőr nem halt el olyan ujjast adott a betegre ami az arcát a karjához szorította és a bőrdarabot hozzá varrta az orrcsonkhoz ez az állapot húsz napig tartott ez után következett az orr esztétikai javítása orrlyukak kialakítása.
Ezt a fajta orrplasztikát nem alkalmazták túl sokszor. Voltak még feljegyzések más esetekről
de egy időre meg felejtkezett a tudomány az orrok pótlásáról az újbóli feléledése valószínűleg a zoológusoknak volt köszönhető akik állatokon kísérleteztek hasonló dolgokkal.
Egy Hunter nevű tudós például a XIX. században egy kakas heréjét a hasába ültette,
Carpue 1814-ben sikeresen hajtott végre egy orrplasztikát az ősi Indiai módszerrel, hatalmas sikere volt, ezek után sebésztársai meg próbálták finomítani az eljárást, a technika továbbfejlesztéséhez.
Az orrplasztika elismert lett.
Szerencsére ma már igazi sebész szakorvosok, steril körülmények között, hatalmas lexikális tudással és élettani tapasztalatokkal végeznek plasztikai beavatkozásokat.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Ránctalanítás szike nélkül

Thermage. Ez a szó takarja azt a technológiát, ami forradalmasítást jelent a ráncok eltüntetésében, illetve …

Hozzászólás