LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A Naptól számított 6 és 12 milliárd km között terül el a Kuiper-öv, amely egy üstökös szerű testekből álló, lapos korong. Bár ennek létezését már 1943-ban felfedezte Kenneth Edgeworth ír csillagász, és 1951-ben Gerard Kuiper, létét csak 1990-es években erősítették meg, amikor felfedezték az 1992 QB1-nek nevezett objektumot. 2002-ig több mint 600 ilyen objektumot találtak. Ezeknek mintegy fele 2:3 rezonanciában van a Neptunusz-szal (éppúgy, mint a Plútó). Két másik csoport perihéliumtávolsága 6,1 és 6,9 milliárd km közötti: az egyikhez tartozó pályája kör alakú, a másikhoz tartozóké excentrikus. Az eddig talált legnagyobb objektum mérete 1000 km; a 100 km-nél kisebbek rendkívül halványak, ezért igen nehezen vehetők észre. Mindenesetre az ilyenekből rengetegnek kell lennie, és ezek képezhetik a rövid periódusú üstökösök fő forrását. A Chiron a kentauroknak nevezett csoport tagja. Ezekről feltételezik, hogy a Kuiper övből befogott objektumok. A Chiron most 50,7 éves periódusú pályán kering, melynek legbelső pontja a Szaturnusztól valamivel beljebb van, a legkülső pedig a Neptunusz-pálya belső részénél.
Az Oort-felhő a hosszú periódusú üstökösöket tartalmazó, gömb alakú térség, ahonnan az üstökösök a Naprendszer belsejében megsemmisült társaik helyébe lépnek. A külső bolygók kialakulása után még igen sok üstökös megmaradt, és ezek később, főleg a Neptunusz által, olyan pályákra szóródtak, amelyek a csillagok felé vitték őket. Közülük némelyik kirepült a galaktikus korongba, mások pedig a Naprendszer belseje felé tartottak. A maradék, 1,6 fényévnyi sugarú, gömb alakú felhőt képezett. Ezt az elgondolást először Ernst Öpik, észt származású asztrofizikus, és Jan Oort, holland csillagász írta le több mint 50 évvel ezelőtt. Ezt a felhőt a vonuló csillagok felkavarják. ilyenkor némelyik üstökös elszökik a felhőből, míg mások belökődnek a Naprendszer belseje felé, ahol elkezdődik a pusztulásuk. Itt hosszú periódusú üstökösökként látjuk meg őket, sőt pályájuk annyira elnyúlt, hogy néha parabolikusnak látszik. Jelenleg a Naphoz legközelebbi csillag 4,2 fényévnyi távolságra van. Az Oort-felhő belső részében maradó üstökösöknek általában a Naprendszer síkjához közelebb esik a pályájuk. Becslések szerint a felhőben több mint 1 billió üstökös van. Csak ilyen hatalmas számmal lehet megmagyarázni a Nap közelébe kerülő, igen hosszú periódusú üstökösök nagy számát, amelyeket a csillagászok földi távcsövekkel tudnak észlelni. A felhőben eredetileg még többen is voltak, de számuk csökken.
