LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A nők helyzete a házasságban és a családban; a házasság fajfenntartási és gyermeknevelési funkciója; valamint a szocialista életmóddal kapcsolatosan a házasság jellege, tartalma, viszonya más társadalmi közösségekhez, intézményekhez.
A nők helyzete érthetően középponti kérdés, hiszen az újabb vizsgálatok – pl. Turgonyi Júliáé és Ferge Zsuzsáé 1969-ben, H. Sas Judité 1976-ban – egyértelműen mutatják, hogy a formális egyenjogúság ellenére igen sok családban még ma is többé-kevésbé patriarchális viszonyok uralkodnak. (S ami a legszomorúbb: a H. Sas Judit által megkérdezettek 91%-a nem is kívánt változtatni a hagyományos munkamegosztáson.) A témáról a Szabady Egon által szerkesztett tanulmánykötet nyújt átfogó képet. Sok vitára adott alkalmat az 1967-ben bevezetett gyermekgondozási segély, amely lehetővé tette, hogy az anyák kisgyermekük 3 éves koráig otthon maradjanak. Ennek ugyanis számos előnye mellett megvan az a hátránya, hogy a hagyományos munkamegosztás konzerválásának irányában hat, beszűkíti a nő érintkezési körét és gátolja személyiségfejlődését. Vita folyt és folyik arról is, hogyan oldhatók meg a nők problémái: különböző kedvezményekkel, a háztartási terhek egyenlőbb elosztásával vagy a társadalmi szolgáltatások fejlesztésével, a háztartási munka gépesítésével stb. Tény, hogy még a kereső nők is heti 30-40 órát fordítanak háztartási munkára, miközben a nős férfiak csak heti 9- 11 órát.
Szorosan összefügg a nők helyzetével a házasság fajfenntartási és gyermeknevelő szerepének, feladatának mai megítélése. A születési arányszámok megdöbbentő visszaesése a 60-as években szemmel láthatóvá tette a házasság ilyen irányú funkciózavarát; nem csoda, hogy vita indult ennek okairól, következményeiről és megoldási lehetőségeiről.
