LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Székrekedésről akkor beszélünk, ha a széklet mennyisége és az ürítések száma a megszokotthoz képest csökken, az állag pedig tömörré válik.
A székrekedés felismerése valójában nehezebb, mint gondolnánk, hiszen elég szubjektív a jellege, aszerint, hogy milyen étrendet és életmódot folytatunk. Az egészséges az, ha a székelés gyakorisága a heti három és a napi három közé esik, illetve ha az esetek többségében az ürítés nehézségek nélkül történik, minden ettől eltérő eset kórosnak mondható, és az is gondra utal, ha a széklet maga kisebb a normálisan várható tömegtől. A székrekedés egyéb tünetei lehetnek a hasi fájdalmak, a puffadás, az étvágytalanság, az idegesség, esetleg a fejfájás.
Az idült székrekedés oka legtöbbször a helytelen étrendben keresendő: kevés magas rosttartalmú zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonát fogyasztunk, továbbá alacsony a napi folyadékbevitelünk. Emellett fontos megemlíteni, hogy bizonyos emberek genetikailag is hajlamosabbak a székrekedésre. A 65 év felettiek körében a székrekedés gyakoribb jelenség, emésztőrendszerük változásai, a mozgásszegény életmód, a rossz fogak és a rendszeres gyógyszerfogyasztás következtében – egyes orvosságok mellékhatása ugyanis, hogy lelassítják a bélműködést.
Az irritábilis bélszindróma, a divertikulózis és egyéb bélrendszeri megbetegedések is okozhatják a székrekedést, továbbá a hasi és medencei izmok elgyengülése, bélszűkület, izomsorvadás, agyérgörcs, stressz, depresszió és idegrendszeri megbetegedések is állhatnak a háttérben. Előfordul, hogy hosszabb utazás, ismeretlen környezet, szokatlan körülmények hatására székrekedést produkál a szervezetünk, de a megszokott miliőben visszaáll a normális állapotra.
Amennyiben az étrendünk helyreállítása és életmódunk megváltoztatása után is huzamosabb ideig fennáll a székrekedés, forduljunk orvoshoz!
